MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. január 7. - 1964. október 27.
11. doboz 1964. 01. 07. – 1964. 10. 27. - 186. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. május 12. - Oldalszámok - 186. őe. 17. o.
Szigorúan bizalmas! Eéazvlt 24 pildí.n.yban -'••' •'••'•, ; Eger, 1964 jun; $• ^ 25/1/26 /BA/GI. i Az MSZMP Megyebizottsága 1964-65* évi kulturális irányelve lé Az 196;5/64-es év értékelése Az elmúlt népművelési év feladatait pártunk VIII. kongresszusának határozatai,a szocializmus teljes felépítésének feladatai, a " marxizmus-leninizmus eszmei offenzívája határozták meg. A népmüveléssel szemben megnövekedett társadalmi igény alapján nevelési célkitűzéseink megvalósítását az alábbi fő területekre irányítottukí - Segitettük á helyi termelési feladatok megvalósítását a népművelés *" eszközeivel, - Emeltük a dolgozók általános, szakmai műveltségének szinvonalat. 4fc a felnőtt oktatás kiterjesztésével, a'különböző ismeretterjesztő ™ akadémiai formák továbbfejlesztésével, - Igyekeztünk a szocialista közgondolkodást formálni, a hatékonyabb világnézeti neveléssel, az ideológiai harc fokozásával, a vallásos nézetek elleni ateista felvilágosító munkával, - A közizlés fejlesztésének és a dolgozók művészeti nevelésének is voltak jelentősebb eredményei* - Emeltük a kulturális munka eszmeiségét, ós fokoztuk e tevékenység társadalmi jellegét* '.' - Minden igyekezetünk arra irányult» hogy céltudatosabbá, tudományosan megalapozottá és tervszerűbbé tegyük a népművelési munka irányitását és végrehajtását. Eredmények és problémák: ' 1,/ Az előkészítés tervezést '• A termelés és a népművelés közvetlen kapcsolatát a tervezés ((pr alkalmával kellett realizálni. Termelési, társadalmi és művelődés-szociológiai felmérő munkát végeztünk a népművelési év ^ó elŐkészitése érdekében - mintegy 35 községben. A többi községben a gazdaságig politikai és kulturális'vezetők tanulmányt-! készítettek különböző felmérések alapján. E& tette lehetővé, hogy az 1963/64-es népművelési évre tervezett feladatojc a korábbi évekhez képest közvetlenebbül segíthették a termelést, konkrétabbak voltaki reálisabbak a célkitüzések ? sokszínűbbek a feladatok. A községek egy részében már a felmerések tapasztalatai alapján szinte személyre szólóan tervezték meg különösen a ** felnőtt'oktatást, a különböző akadémiák szervezésének feladatait is. A tervezés tudatosságának növekedését mutatja, hogy", az elkészült népművelési tervek többségében a nevelési célkitűzések határozták meg a népmüvelés különböző területeinek feladatait, s komplex tervek készültek /pl* Sirok, Bélapátfalva, Lőrinci, Petőfibánya, Egri ílnomszerelvénygyár, Boldog, Apc, Hort, Tárnáméra stb,/. A tervező munka hiányosságait jelzi, hogy több községben a község vezetői nem tudtak mit kezdeni a felmérés tapasztalataival, nem tudták elemezni az anyagot és levoíini a helyes következtetéseket a rendelkezésre álló tényekből.
