MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1964. január 7. - 1964. október 27.

11. doboz 1964. 01. 07. – 1964. 10. 27. - 178. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1964. január 21. - Oldalszámok - 178. őe. 6. o.

í '• £ ' r - •• < Tájékoztató az 1963/64. évi kulturális munka beindulásának tapasztalatairól Az 1963/64. évi népművelési tervek összeállításét, a feladatok meghatározását az a társadalmi igény szabta meg, melyet a szocializmus teljes felépítésének perspektívája alapján Pártunk VIII. Kongresszusának határozatai, az MSZMP Megyei Végrehajtó Bizottságának kulturális irányelvei fogalmaztak meg. A gazdasági szervező munka mellett döntő fontosságúvá vált a kulturális tevékenység, mely az eszmei offenziva megvalósításának nélkülözhetetlen eszköze és területe. A népmüveléssel szemben tehát megnövekedett társadalmi igény jelentkezett, melyet kielégiter£ csak az eddiginél céltudatosabb, tervszerűbb, szervezettebb és tudományosan megalapozottabb munkával lehet. Az 1963/64. év népművelési munkájának előkészítése idején különösen hangsúlyt .', kapott a tervezés reális alapjainak megteremtése; a községek gazdasági és társadalmi sajátosságainak fokozott figyelembevétele, a gazdasági és kulturális' tervezés egymásra épülő, legteljesebb összhangban történő végrehajtása Az igéMh} nyék reálisabb számbavétele, a termelés és népmüvelés kapcsolatának céltudatoT^ sabb megvalósítása, a szakemberszükséglet számbavétele és perspektivikus biztosítása érdekében végeztünk e nyár folyamán 20 községben teljes felmérést,. , megyénk többi községében pedig 10 %-os felmérést. A felméréssel egyidőben községi végrehajtó bizottságaink tanulmányt készitettek a felmérés adatai alapján a község gazdasági és kulturális helyzetéről, a fejlődés várható üteméről és - irányáról, a szakember-szükséglet biztosításának lehetőségéiről.' A felmérések és tanulmányok birtokában az elmúlt népművelési év tapasztalatait ismerve szervezték mog járási, városi kulturális bizottságaiul? a muhkaterv-előkészitő értekezleteket, melyek legtöbbje a népművelési munkásokon kivül vb-vezetők, tömegszervezeti vezetők ós párttitkárok is résztvettek. A járási-városi előkészítő értekezletek mindegyikén hangsúlyt kapott a tervezőmunka realitása, a céltudatos, személyeiére szóló'tervezés fontossága. Azokon a helyeken, ahol teljes felméréseket végeztek, ós ezek a felmérések'^ a népművelési munkaterv alapjaiul szolgáltak, megállapítható, hogy az elmúlt 4M| évhez képest emelkedett a tervezőmunka színvonala. A munkatervet készitők támaszkodtak a műveltségi s-zint felmérésének helyi tapasztalataira, és a meglévő konkrét igényekből, szükségletedből indultak ki. Jól sikerültek azok a munkatervek is, ahol bátran mertek hozzányúlni a termelési kérdésekhez és az ismeretterjesztő munka zömét a helyi termelés, a termelési propaganda szolgálatába állították /Besenyőtelek, Tófalu, Kál, Recsk stb./. A felmérés és ennek alapján a községi vb. által készitett tanulmány felhasználása a munkatervek egyrészénól sajnos nem tükröződik. Olyan község is van, ahol a tanulmányt cgyátalán el sem készítették /Kisnána/, vagy ha elkészítették is, a tanács irattárában porosodik, és a község kulturális életének közvetlen irányitói, a tervek végrehajtói egyátalén nem ismerik /Aidebrő, Gyöngyöshalász, '.--- Abasár, Domoszló, Sarud^ Bodony stb./. Néhány községünkben a felmérés hasznosítására azért nem került sor a tervezőmunkában, mert a művelődési otthon igazgatók, a párt-ós tanocsszervek vezetői a szükséges elemzőkószség hiánya következtében a feltárt számadatokból nem tudtak a községre vonatkozóan konkrét következtetéseket levonni /Sarud, Feldebrő, Egerszólát/. H9V9Sffl8§ytl < Levéltár -