MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1963. január 8. - 1963. december 23.

10. doboz 1963. 01. 08. – 1963. 12. 23. - 153. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1963. január 22. - Oldalszámok - 153. őe. 15. o.

Feltétlen javasoljuk a növ^nyte melés területén, hogy a területlebontást ha szükséges, a brigád-hzervezeten belül végezze a termelőszövetkezet, mivel a munkák megfelelő irányitása és ellenőrzése másképp nem oldható meg, A brigádon belül ha szükséges, munkacsapatra és személyekre is le kell bontani a területet, A premizálásnál azonban ne egyes személyek által vállalt terület termését, hanem egy munkacsapat tervteljesitését vegyék figyelembe. A személyekre történő területvállalásnál azt javasoljuk figyelembevenni, hogy a tag egész munkája a vállalt terület megművelésével ne legyen lekötve, több kultúrát is vállaljon a személy, ha ennek • nincs meg a lehetősége, akkor a vállalt egy kultúra csak mintegy 5o %-ban kösse le munkaerejét. Szükséges ez azért, hogy a termelőszövetkezet közös munkájában is a tag részt tudjon venni, a személyekre le nem bontható területeken is a munkákat el tudjak végezni, valamint azért is, hogy ha a termelőszövetkezeti tag által vállalt kultúra esetében valamilyen komolyabb terméskiesés következik be, a termelőszövetkezeti tagnak a közösben végzett munkája után mégis legyen jövedelme. Tapasztalható egyes termelőszövetkezeteknél, ahol az előző években ^h helyesen alkalmazták az anyagi ösztönző módszereket, hogy nem kellő Wt alapossággal mérték fel a helyzetet s a termelőszövetkezetik nehéz helyzetbe kerültek. Ilyen például a csányi Petőfi termelőszövetkezet. Ennél a termelőszövetkezetnél egy-egy tagnak nemcsak annyi területet adtak ki, amennyit saját maga családtagjaival együtt mag tud művelni, hanem sokkal többet és igy a tsz tag nem dolgozott, hanem bérmunkásokkal müveitette meg a területet. Ugyancsak ennél a termelőszövetkezetnél volt tapasztalható az is, hogy egy. kultúránál több módszert, alkalmaztak, aminek következtében a tagok között elégedetlenség volt. Ugyancsak itt fordult elő az is, hogy nem határozták meg, hogy a termelőszövetkezetnek milyen távolságra kell elszállítani a termelőszövetkezeti tag részére eső részt, amit természetben adnak ki, éppen ezért súlyos összegeket kellett kifizetni fuvardíjként, mivel a tagok egy része a termelőszövetkezettel Budapestre szállíttatta az árut. ^^ Kukorica betakarításánál sem kellő körültekintéssel jártak el, nem ^ tartották be az a javasolt elvet, hogy ne a földön kint, hanem beszállítás után bent adják ki a tag részére járó mennyiséget. Ebből az következett egyes tsz-eknél, hogy a kukorica javát saját részére válogatta ki a tag s a gyengébb részt a termelőszövetkezet közöse részére, ez történt Kórecsenden is. De ugyancsak itt történt meg az is, mivel a megállapodás szerint a kuVoxdcaszár összmennyiségét a tagoknak adta a termelőszöveu^.^^ob takarmányozásra, hogy minden ötödik-hatodik száron a kukoricát törés alkalmával a tag rajtahagyta. Állattenyésztés terén az anyagi ösztönző módszerek alkalmazása még mindig nem terjedt el olyan széleskörben, mely szükséges volna ahhoz, hogy ezen a téren is komolyabb^eredményeket érjünk el. Akadályozza az eltér jedés+e hogy ezen a téren még nem voltak elég tapasztalataink az elmúlt évek folyamán, valamint az, hogy a termelőszövetkezetek vezetői is kevesebb -gondot forditottak ezen módszerek alkalmazására. Ugyanis az állattenyésztés terén történő alkalmazás esetében a vezetőségnek meg kellett volna oldani azokat a tenyésztési és tartási problémákat, amelyek jelenleg még a legtöbb termelőszövetkezetnél mutatkoznak, ["neves inagyfl 1 Levéltár j