MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.
9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 131. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. március 6. - Oldalszámok - 131. őe. 7. o.
a termelőszövetkezetek egységes szemléletét illetően, ami a volt szegényparaszt, ^középparaszt, kulákok között fennáll. B ff yik-másik helyen, egyik-másik termelőszövetkezetben a termelőszövetkezet vezetősége, brigadvezetői és sorolhatnánk tovább azokat a funkciókat, amelyeket középparasztok töltenek be és azokat az ellentéteket, amelyek a középparasztok funkcióba való állításánál keletkeztek és a falun megvannak. Nem hiszem azt, hogy ez a nőmozgalomban nem jelentkezett olyan mértékben, mint ahogy jelentkezett a partszervezetekben. Nemcsak abban jut kifejezésre, hogy a nőbizottságok által szervezett rendezvényeken együttesen ott vannak, nem gazdagok meg szegényparasztok. De amiről szó volt, a földjáradék körüli vita, a termelőszövetkezetben viselt funkció körüli vita • és még lehetne^sorolni néhány dolgot, ami azt mutatja,.hogy ez a téma elevenen él és véleményem szerint a nőmozgalom ebben sokat segíthetne, mert ez a faluban véleményem szerint élő, eleven prob1 éma. A másik dolog; amiről beszélni szeretnék. Jóllehet a jelentéssel és y^ Horváth elvtársnővel egyetértek, de a tapasztalatok azt mutatják, ^% hogy a^volt középparasztok^feleségei a termelőszövetkezet közös munkájában, kollektív életében ugy általában nem nagyon vesznek részt. Mi történt az egész baromfitenyésztésnél? Az a középparaszt feleség volt bekapcsolható ebbe az akcióba, aki a szabadon maradt istállóban otthon tudott tenyészteni, de a termelőszövetkezet közös baromfiállományának nevelésébe sokkal kevesebb számban jelentkeztek középparaszt feleségek. A középparaszt feleségek munkába való bekapcsolása ott jelentkezik, hogy hogyan tudjuk bevonni a középparaszt feleségeket és a terület családokra való felosztásának egyik eszköze is ez, azonban ott ahol az egész közösség a szövetkezeten belül mint közösség él együtt, ott ezek az emberek tapasztalataink, szerint - nem élnek egészen együtt a közösséggel. Azért adódik elő olyan jelenség, hogy a volt középparaszt feleségek tartózkodóak, külön akarnak dolgozni. Ahol túlsúlyban vannak a középparasztok, ott a munkacsúcsokat is ,^-~ nehezebb megoldani, mint ahol szegényparasztok vannak. Itt az JP asszonyok munkacsapatokban és brigádokban szívesen dolgqznak. Sz probléma a termelőszövetkezetekben és a falu bizonyos kategorizálása még most is élő és eleven probléma. A középparaszt feleségek szélesebb bevonása a termelőszövetkezetbe, mint kollektívába, azt gondolom, hogy az elkövetkező idők egyik legfontosabb feladata lesz. Külön szeretnék beszélni a volt kulák feleségekről. Az én tapasztalatom és véleményem az, hogy itt bizonyos olyan esettel találT kozunk a falun, amelyet ténylegesen a nőmozgalom keretein belül lehetne megoldani. Az a- helyzet,. hogy pontos statisztika nincs ugyan, de a tapasztalatok zöme azt mutatja, hogy ahol a volt kulalokat bevették a termelőszövetkezetbe, a felesegeik nem dolgoznak lint ahogy azelőtt sem dolgoztak.' Ezek az asszonyok, lehet talán már, hogy egy-egy rendezvényen résztvesznek, a tapasztalatok azt mutatják, hogy általában a közösségből vagy kinézik^okét, vafH/ ők a régigőgből nem nennek a falu asszonyai köze. IÍZ nincs megoldva á nőmozgalmon belül sem és nincs megoldva a falun belül sem. A problémákat a szülői munkaközösségek, bármilyen fontos szerveze' *IZ fórum nem mindig tudja megoldani. A-problémák zomet a termellszöíetkefetnek a falu gazdasági alapjaiból kiindulva kell meg I Heves megytt Efe'MfeS I Levéltár
