MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.
9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 150. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. december 11. - Oldalszámok - 150. őe. 11. o.
, A4 -Xszervezze meg az állványos szárítás széleskörű alkalmazását, és ezt a munkát már a tél folyamán kezdjék el. 6./ A lucerna, vörösheretermesztés fellendítése érdekében a pártbizottság bizza meg a Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztályát és a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályát, hogy az Észak-mo yarországi Kísérleti Gazdaság Kompolti Kísérleti Intézet ve?„tőinek bevQnásával még a tél folyamán a termelőszövetkezet .le elnökei és agronómusai számára szervezzen 2-3 napos a ikétot, ahol részletesen megvitatják a lucerna, vöröshere t-rmesztés problémáit, a magfögással kapcsolatos - . feladatokat, A pillangós növények termesztéséhez még két megjegyzést fűznék. Az egyik; a megyénkben, különösen az északi részen Á jól bevált a szarvaskeret termesztése. Éppen ezért a Megyei vA Tanács mezőgazdasági osztálya szorgalmazza, hogy nagyobb " területet hasznosítsanak szarvaskerettel. A másik: tovább kell növelnünk a takarmányborsó termesztését. .Egyrészt lehet növelni tovább területben, másrészt pedig időben végzett jó munkával, jó talajelőkészités utján lehet és szükséges növelni a borsótermés atlagát. 3./ A követke ző k érdés amivel foglalkozni kivánok» a talajerő után~ pótl ás helyzet e és" az ezz el kapcsol atos fel adatok. Hogy terméságiagaink a termesztés technikai fejlődése ellenére sem emelkedtek kielégítően annak egyik legfőbb oka, hogy termelőszövetkezeteink még jelenleg is elhanyagolják a talaj termő erejének fenntartását, illetve fokozását, nem helyeznek súlyt a trágya kezeléseié, a trágya időben való kiszórására és ugy-^ szólván elhanyagolják a háztáji trágyák hasznosítását, a háztáji ' J^í gazdaságok nincsonnek érdekeltté téve a háztáji trágya-gyűjtésben* A Megyei Tanács Mezőgazdasági'Osztályának kimutatása ozerint - figyelembevevő a kiöregedett pillangósnövények feltörését, zöldtrágyázást. . szervestrágyázást - körülbelül évente a szántóterületnek mi;.':egy 18-19 %-át tudjuk ilymrd^n szerves anyaggal ellátni. A legyei Népi iíllenőrzó Bizottság megvizsgált 36 termelőszövetkezetet, s e vizsgálat alapján kimutatták, hogy a 36 termelőszöveckezet szántóterületének 12 %-át tudja csak szerves anyaggal pótolni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 1 cukorrépa alá és a zöldség alá a legtöbb helyűn minden évben trágyáznak, akkor még kevesebb szántóterületet tudunk rendszeresen évente trágyázni. Bnnek legfőbb oka: 1./ nem f ordítanak g<yndot a trágyaszap<sritásra, a trágya kezelesére és kiszórására, 2,/ a háztáji trágya úgymond eltűnik a kertekben, 3./ a termelőszövetkezetek vezetősége a munka szervezésénél a trágyaszállítását harmadrendű kérdésként kezelik. Ezért ahhoz, hogy növelni tudjuk a trágyázott területeket a következőket kell tennii n: ——1 - 1 Heves iB89yvi | levéltár I
