MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.
9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 129. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. február 6. - Oldalszámok - 129. őe. 18. o.
# Ez azonban kissé későn történt és ezért a második félévben az uj vezetőknek a helyzetismeret hiányában és a hátralévő rövid idő alatt a tervet már nem sikerült teljesíteni, csupán 96 %-ra. Azonban funkcióba lépésükkor az év végéig egy reális programot dolgoztak ki, ezt év végéig' loo %-ra teljesítették. Tervteljesitésük lemaradása ellenére a múltévhez viszonyítva szép fejlődést értek el, ugyanis 1961-ben 35 millió Et-tal termeltek többet, mint az előző évben, ami 16,5 %-os fejlődésnek felel meg. Termelékenységük 9*1 %~kai emelkedett az előző évhez viszonyitva, A másik ilyen üzem volt az ÉM. Heves megyei Épitőipari Vállalat ahol a múlt év második felében az egész vezető garnitúrát le kellett cserélni a tehetetlenségük miatt. Ide is uj vezetők kerültek, akiknek-a régi hibákat, a szervezetlenséget kellett először megszüntet;ni. Ennek már szintén mutatkoznak a jelei. Ugyanis 1961-ben építőipari termelésük 5 %-kal volt magasabb, .9,3 %-os létszámcsökkenés mellett 196o-hoz viszonyitva. A termelékenységük pedig 15> 8 %-rkal emelkedett a bázishoz viszonyitva. JÉk Az ipari üzemekben a termelési eredményeket nagymértékben elő— ^^ segítette a szeptember 13-i határozat végrehajtása is* Ebben ugy a gazdasági vezetőknek, mint az üzemi pártszervezeteknek jelentős' szerepük volt. Noha nem egy esetben kellett az üzemi pártszervezeteknek kemény vitákat folytatni a gazdasági vezetőkkel., akik az ösztönző normák kialakítását sok esetben lebecsül- K • ték, mint.a Mátravidóki Fémmüvekben is,'ahol a normacsoportot olyan női munkaerővel - kívánták erősiteni f . akit más munkakörben nem tudtak alkalmazni. A kezdeti időkben egyes üzemekben a normák rendezését mechanikusan készítették és nem a veszteségidők pontos felmérése alapján. Ezek ellen a területi pártszervek felléptek és néhány üzemben • a normarendezés végrehajtására uj intézkedési terveket készittet- . tek» Ennek következtében a normarendezést 1961 május 31-ig min-denhol befejeztékj amelynek alapján a termelékenység emelkedett. Éjt A normarendezés befejezése után az üzemek nagyrésze a normák kar•^ bantartására ütemtervet dolgozott ki,'Azokban az üzemekben ahol normakarbantartásra nem tettek intézkedést,az uj normákkal rövid idő alatt kezdtek elfutni. Ugyanis a kezdeti időkbun sok esetben a dolgozók teljesítményüket visszatartották és ahol ezen tulgyorsan javitottak s később a teljesítmények az átlagosnál jóval magasabbra emelkedtek. Pl, a Recski Ércbányában novemberben már az uj normával is elérték a 111,5 %-ot. A minisztériumi iparban ilyen kirivó példa több nem fordul elő, mert az üzemek többsége 99 és lol % között van. Ez azt bizonyitja, hogy a-minisztériumi iparban az üzemek nagyrésze a normarendezést eléggé megalapozottan , hajtotta végre* Nem igy az állami helyiipari vállalatoknál, ahol szakképzett^ normások hiányában az uj normákat becslés alapján állapították meg, amelynek eredményeként az -átlagteljesitmény-szásaiék nagy szóródást mutat. Pl. az egri Faipari Vállalatnál az átlagteljesitmény-százalék a legutolsó hónapban 116,6 %. A Heves megyéi Épitőanyagipari Vállalatnál.az átlagteljesitmény-százalék csak 81 %. Az előbbinél lo5 % alatt nincs is teljesítmény, még a 115-125 közötti teljesítményt a teljesítménybérben dolgozók 33»3 %-a éri el „ . . _____ . . • ' . j LevéHár j
