MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.
9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 144. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. szeptember 18. - Oldalszámok - 144. őe. 37. o.
t -o A felszólalók többsége helyi jellegű gazdasági problémákkal foglalkozik és csak néhány elvtárs reagál a beszámolóban érintett olyankérdésre, mint a párt szövetségi politikája, a pártegység kérdése. Ezzel kapcsolatosan egyes párttagoknál érezhető téves nézet és meg nem ettél. Pl. az irányelvekbe szerepel, hogy az e&yemetemokre, fős iskolákra, középiskolákra való felvételnél nem leh"t f igyelmbe venni a származást. Ezt egyes párttagok kiragadják és olyan véleményekjangzanak el, hogy ha ez igy lesz a munkás-paraszt fiatalok-háttér^ be szorulnak az iskolai felvételeknél más kategóriák mögött. Vagy 'Sok helyen félreértik az irányelveknek azt a részét, hogy minden állami, gazdasági funkciót betölthetnek pártonkivüli dolgozók is, ha azok a tézisekbe megjelölt követelményeknek megfelelnek. Az ilyen nézetwkra a taggyűlést ellenőrző elvtársak reagálnak és helyesen megmagyarázzák a tézisek alapján a párt álláspontját ezekben a kérdésekbon* Lényeges javulást még mindig nem tapasztalunk azon a téren, hogy a be1 * számolókban a birö,lat, elsősorban az önbirálat megfelelő helyet kapna. A hibák felvetése eléggé általános és nem szeiaélj/hez szólóak. A Szervezeti zabályzat médositására vr&atkozó rész az első napokban megtartott taggyűlések beszámolóiban nem szerepelt, mivel a beszámolók annak megjelenésekor már el voltak készítve. A most folyó taggyűléseken azonban a beszámolókban mindenütt szerepel ez a rész. Ezzel kapcsolatosan az a tapasztalatunk, hogy nem alakúi ki vita, a beszámoló alapján tudomásul veszik. ^A személyi kultusszal kapcsolatos Központi Bizottsági határozat ismertetésére a taggyűléseken résietesen sem a beszámolók, sem a hozzászólások nem térnek ki, mivel már az augusztusi taggyűléseken ez a kérdés szerepelt-. Azonban gy-két vélemény „ezzel kapcsolatosan mégis elhangzik. Vannak, akik azt mondják, mi a biztosíték arra, hogy a Kádár elvtárs vezette Központi Bizottság nem követ cl olyan nagy hibákat, mint Rákosi, vagy az elkövetett hibákért nemcsak a felelősségre von£ személyek, hanem -azok is felelősek, akik akkor a Központi Bia ^ zottság tagjai voltak. Pőlog az idősebb párttagok mondják azt, hogy nem ^^szabad volfia ennyire eltúlozni Rákosi hiMit, mert a felszabadulás előtt és után is igen nagy érdemei voltak. Van olyan vélemény is egyes párttagok részéről, hogy mivel a személyi kultusz éveiben Rákosiék . elkövették azokat a hibákat, amelyeket a Központi Bizottság határozata nyilvánosságra hozott, miért nem vonják őket bírósági utón felelősségre, mert az általuk elkövetett törvénysértések is baüncselekménynek minősíthetők , A küldöttválasztó taggyűlések a Központi Bizottság útmutatója szerint f a pártdemokrácia betartásával zajlanak le. A jelölőbizottságok által javasolt küldötteket a járási Pántértekozletre néhány esettol eltekintve megválasztották, többségükben loo %-os szavazattal. Volt több olyan taggyűlés, ahol a jelölteken kivül másokat is javasoltak a szavazólapra felvenni, de ezek a titkos szavazat során elenyésző szavazatot kaptak. A taggyűlések levezetése a jelölő'és szavazatszedő bizottságok munkája - a KB. útmutatója,alapján történik. Kezdetben a hatvani járásben merült fel olyan probléma, hogy a taggyűlést levezető elnökök, a jelölő és szavazatszedő bizottság tagjait újra megszavaztatták aiinak ellenére, hog a vezetőségválasztó taggyűlésen,egyszer már meg lettek választva. • I, Hmm m^M I x L J
