MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1962. január 9. - 1962. december 23.

9. doboz 1962. 01. 09. – 1962. 12. 23. - 128. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1962. január 23. - Oldalszámok - 128. őe. 3. o.

hogy a nehéztraktorokat ne nyomjuk a szövetkezetekbe, marad iának a gépállomásokon. Azzal is egyetértek, hogy mi itt az aratás tsz-ben torteno gépesítését ne tűzzük magunk elé célként, de föltétlenül ki kell jelölni ezeket a szövetkezeteket és ott a körzetben lévő gépállomások gépeit átcsoportosítjuk. Figyelembe kell venni a gépesítésnél olyan dolgokat, hogy a hatvani, gyöngyösi járásnál és talán a füzesabonyinál gyorsan tudunk előremenni, viszont a hegyközségek termelőszövetkezeteinek gépesítésével nem tudunk előremenni. Valami olyan elképzelést kell az anyagban rögziteni, hogy meg kell állapodni, melyek azok a termelőszövetkezetek, amelyeket gépesíteni akarunk. Azzal értenék egyet, hogy a szövetkezetek teljes gépesítésére menjünk. Inkább kevesebb szövetkezetet gépesítsünk, de azok maguk tudjanak a problémáikon segíteni, ott a gépállomásra ne legyen szükség. Valami ilyen tervet kellene elkészítenünk és nagyon ügyelni a következőkre. A gépesítéssel tönkre lehet tenni a termelőszövetkezete' A gépesítés a szövetkezet kárára is lehet, nemcsak hasznára. Nagyon gondosan ki kell válogatni azokat a szövetkezeteket, amelyeket be ^ akarunk gépesíteni az ötéves tervben. Mindenekelőtt fontosnak tarjP> tanám a Hatvan és Eger város termelőszövetkezeteit, meg kell nézni a régebbi és most egyesült termelőszövetkezeteket, ahol erő is van és a nagyobb szőlős községeket. Óvakodjunk attól, hogy olyan termelőszövetkezeteket, ahol éppen csak hogy vannak, ezeket a szövetkezeteket gépesítsük ugy ahogy ők akarják. Igaz, hogy a termelőszövetkezetek az általuk megvásárolt gépekkel fuvaroznak is, mert a gépállomás által végzett talajmunka kifizetőbe számukra-és a fuvarozással keresnek is, kétségtelen, hogy kifizetőbbnek tartják. De még igy is véleményem szerint azt kell csinálni, hogy ezeket a termelőszövetkezeteket, főleg a hegyközben lévő termelőszövetkezeteket méghogyha fuvarozást csinálnak is, a gépállomásoknak segíteni kell. Azt gondolok, hogy azoknak az aggályoknak ellenére is, amiket elmondtak a termelőszövetkezetek gépesítésével kapcsolatban, a VBnek ugy kellene állástfoglalni, hogy az ötéves terv időszakára a Megyei Párt VB. szükségesnek és fontosnak tártjába VB. által kijeJÉk lölt termelőszövetkezetek teljes gépesítését és általában a ter•'•* melőszövetkezetek gépesítésével tovább menjünk előre. Kijelölni azt a néhány szövetkezetet, amit teljesen gépesíteni akarunk és meg is kell jelölni, hogy milyen típusokkal gépesitjük ezeket és megéri nem sietni ezzel, minthogy ilyen RS 09-eseket a szövetkezetek nyakára varrjunk, amit 2. év múlva újra elő kell venni mint gépesítési problémát és ugy fogunk járni, mint Szolnok megye, hogy megvan a megfelelő gépszáma, közben a gépei hasznavehetetlenek. A növényvédelem az egy más kérdés, ezt ebbe az anyagba ne vegyük bele, hanem arról beszéljünk, hogy gépesitsük-e a szövetkezeteket, vagy ne. A szervezési problémákat is ugy gondolom hagyjuk ki, hanem be kellene venni, hogy ott ahol mi gépesítünk mindjárt meg kell jelölni azt is, hogy ebben a szövetkezetben megfelelő szakembereket kell biztosítani. Nekem nem idegen az a. gondolat, amit Biró elvtárs felvetett, hogy azokon a területeken, ahol gépesítünk érdemes megnézni hosv a szövetkezeti gépek javítását hogyan oldjak meg, szovetkezetközi alapon-e vagy a gépállomások, amelyek megmaradnak mint javitóállomások, azok végzik-e a^javitast, akkor viszont meg kell nézni, hogy a gépállomások, miután csökken a munkájuk, az irányba kell terelni őket, hogy javitó feladatokat végezzenek es ellenőrizzék a termelőszövetkezet gépállományát. Heves megy*!