MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1960. január 12. - 1960. június 28.
6. doboz 1960. 01. 12. – 1960. 06. 28. - 85. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. május 17. - Oldalszámok - 85. őe. 22. o.
í _ 2 - • a helyi tanácsok KÍI megfelélő támogatásából és szakember .hiányból adódik. E hiányosságok mellett azonban e termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodáshoz a' legszükségesebb feltételek biztosítottak. . '>••'•• Van még 15 olyan termelőszövetkezetünk, amelyek igen gyengén működnek.Ilyenek pl*a Pétervásárai EzüstkalásZj a mátradereoskei Bákóczi, káli Tarnaraente, andornaktályai Petőfi. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek többségében a politikai hangulat sem megfelelő és ez érződik a gazdasági megszilárdulás lassú ütemén is. A termelőszövetkezetek xejlesztési munkájában -a megyei tanácstagok - különösen azok, akiknek területén folyt a szervezés --becsületesen részt vettek. Sokan közülük élenjárók voltak és elsőként irták alá a belépési nyilatkozatot. Több megyei tanácstag van olyan, aki a termelőszövetkezetekben népszerűsége'és odaadómunkája nyomán* a tagság bizalmából elnök ^ lett,mint pl„Jsabai Mihály Terpesről,Murányi Gábor Istenmezejéről,Bagi Ferenc Hevesről.A Megyei Tanács tagjainak azon része $ akik az első szakaszban tsz.tagok, vagy vezetők lettek a megszilárdítás munkájában is odaadóan tevékenykedtek, bátor kiállásuk—' kai a tagsággal folytatott nevelő munkájuk nyomán a szövetkezetek megszilárdultak. Jelenleg a 21 mezőgazdasági fő foglalkozású megyei tanácstagból 19 termelőszövetkezeti tag, a két megyei tanácstag - Előházi István Abasár és Kovács Ágoston Szentdomonkos — azért nem tagjai még a termelőszövetkezeteknek, mert. területükön még jelenleg nincs termelőszövetkezet.Természetes, hogy a megyei tanácstagok sem értették meg egyszerre a termelőszövetkezetbe való belépés jelentőségét.Néhányat közülük, mint Bolla Ferencet, vagy Kiss Andrást többször fel kellett keresni annak érdekében, hogy ők is a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját válasszák és ezzel községük dolgozó parasztságának példát mutassanak. A^megyei tanács és vb. határozatainak végrehajtása során a járásig, városi és községi tanácstagok többségükben azokon a területekénél ahol a szervezés folyt résztvettek a fejlesztés munkajában.Ez legtöbb helyen ugy ment végbe,hogy községi tanácsaink határozatban - legtöbb helyen egyhangúi:.? hozott határozatban - mondták ki a község termelőszövetkezeti községgé való átszervezését és ennek a határozatnak a végrehajtásában legtöbb tanácstag kivetne árrészét, úgyis mint szervező és jó néhány helyen vezetőieké is váltak a termelőszövetkezetben.A paraszti tanácstagjainknak 85 %-a tagja lett a termelőszövetkezeteknek. A tanácstagok mellett a megyei tanácsok dolgozóiból a termelő-szövetkezetek fejlep báse és megerősítése idején a pártszervezet és a szakszervezet segítségével önkéntes agitáló brigádokat szerveztek a Ezek során a megyei tanács 215 fő létszámából 148 fő vett részt ilyen munkában, amely az összapparátusnak 53 %-át teszi ki. Ezek a brigádok lo68 napot töltöttek a fenti munkában* A járási és községi végrehajtó bizottságok apparátusa a kezelő' és kisegitő személyzeten kivül tejes egészében részt vett és részt vesz ebben a munkában,. A városi '-apparátus közül főleg Hatvan és Gyöngyös dolgozói segitették ezt' a munkát„ Ezenkívül állandó felleggel a megyei tanács dolgozóiból 22 fő — -—ívosz részt járási os községi felelősként a termelőszövetkezetek I levéltár j
