MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1960. január 12. - 1960. június 28.

6. doboz 1960. 01. 12. – 1960. 06. 28. - 83. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. április 19. - Oldalszámok - 83. őe. 8. o.

Egyrészt nemcsak szándékosan, de gondolkodási módjában is az enyém és az államé viszony van az emberek között, a falun méginkábli az enyém és a szövetkezeté. Sokszor aztán hozzányúlnak ehhez a szövetkezeti tulajdonhoz is és, hogy megértessük, hogy az a tied is, komoly felvilágosító munkát követel. Koránt sem azt akarom mondani, hogy ezek felett el kell nézni, hanem igen is ügyészeinfenek, rendőreinknek ezekbe bele kell avatkozni. De ha ezt agy nézzük hogy ez az ellenforradalmi erők támadása, akkor félő, hogy sok embert a társadalom számára lehetetlenné teszünk, vagy megélhetési szempontból nehézzé teszük az életüket. A jelek azt bizonyítják. , hogy valami szervezett támadást sem az ügyészségi, sem a rendőrségi vizsgálatok nem bizonyítanak. Az, hogy aki az ellenforradalomban résztvett megtalálható. Ha azt mosdjuk, hogy az ellenforradalom egészének szervezője, akkor ebből következik az, hogy a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselekményt, vagy a bűnözést is elsősorban a társadalom csőcselékei követik eí* Azért beszélek erről •ilyen részletesen, mert most gondolom, hogy a helyzet konszolidálása következtében egyre inkább az ügyészi munka a felé tolódik, hogy. preventiv intézkedéseket tegyen. Állítom, hogy előbb tudjuk megszüntetni a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselekményeket, mint az emberek egymásközöttí pofozkodását. Az ügyészségnek egyre inkább ezt a preventiv jellegét kell megelőzni és az egész büntetőpolitikánk lényege ez, erre épül fel. Amikor ezt tisztán látjuk, akkor külön tudjuk választani a tényleges bűnözőt a megtévedt emberektől. A birói és az ügyészi gyakorlatban is nagyon jó dolog, hogy megszüntetünk eljárásokat. De még jobb volna, ha mi a munkánkat olyanná tudnánk tenni, hogy ezeket elve meg tudjuk akadályozni. Ha az ügyészség egy kicsit ezt a vonalat viszi, ha a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselekményeket az ügyészség jelenlétében, szövetkezeti közgyűlés előtt döntenek el, a nevelő jellege nagyobb lesz* Persze nagyobb bűncselekményeknél pardon nincs* A következő kérdés a polgári ügy, amiről a Böőr és Tarjányi elv•

társak is beszéltek. Az ezzel kapcsolatos felvetés teljesen jogos és a Megyei Főügyészségnek fel kell hivni a figyelmét, hogy a polgári felülegyeletet kicsit meg kell erősíteni, színvonalában javita ni# Ugyanis az emberekkel való érintkezés zömeben ezen a területen jelentkezik. Ha itt végre akarjuk hajtani a büntetéspolitikát, akkor itt is tényleg a dolgozók igényeinek megfelelően kell dolgoznia Azzal is számolni kell és a munka színvonala nagyon fontos, mert az emberek az újságból és a szemináriumokon megismerik a párt büntető politikáját, látják, hogy milyen téren van amnesztia és ha a gyakorlatban nem ugy találkoznak vele, akkor nem tudják, hogy melyik az igaz* Befejezésül annyit, hogy nagyon fontos dolog, hogy az egész ügyészi apparátus megfelelő politikai képzést kapjon. Igaza van a Kovács elvtárs által idézett ügyésznek, hogy aki politikailag nem képezi magát, nem is tudja elvegezni a feladatát* Azért beszéltem igy, hogy egy kicsit agitáljak amellett, hogy szorítsák rá az embereket* hogy politikailag képezzék magukat, mert ezeknél az egyszerű ügyeknél nem tudják eldönteni, hogy milyen politikai kihatása van és _^-—i aem tudják, hogy miért ütnek itt, vagy ott a fejükre és csak azt ne$*t mondják a végén, hogy itt sincs szerencsém, meg ott sincs szerencséi jjögj és azért nincs szereocséje,mert ilyes szempontból el van maradva!