MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1958. január 13. - 1958. június 30.
2. doboz 1958. 01. 13. – 1958. 06. 30. - 27. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1958. március 10. - Oldalszámok - 27. őe. 20. o.
J •;';.-: ,.' '•'•'• Jelentés Hevesiiiegye testnevelési ée sportmozgalmáról. * •' liárom^évvel ezelőtt 1955 februárjában tárgyalta az MDP. megyei bizottsága a megye testnevelési ós sportmunkáját. Ez az ülés is megállapította , hogy s felszabadulás óta eltelt idő alatt megférik ezen a területen szép xájlődést art el. felszabadulás előtt 'megyénkben mintegy 6oo-8oo-ra tehető azoknak a | száma, akik a különböző sportágakban főleg labdarúgásban, lövészetben, úszásban ós atlétikában sportoltak. £ felszabadulást követő \ 11-ik évben a megye 148 sportköre 15.316 taggal működött, a rendszeres sportolók száma 9»62 z l- volt. Jelentős fejlődest ért el a falu \ - sportja, melv.cz évenként megrendezett spariakiádokon a fiatalok széles tömegeit kapcsolt be, pl. 1956-ban több mint 7.ooo-ren indultak el. \ ^^ £ tömegek mellett a minősitettversenyzők száma évről évre gyrrapö^^ dott. 1956-ban cl. az első ás II. osztályú sportolók száma 3o5-mal volt több mint a korábbi években. V £z iskolai testnevelés is nagy fejlődést ért el, £mig, a felszsbedulás előtt a községi iskolákban egyetlen testnevelő tanár sem volt, ; addig jelenleg több mint 5o testnevelő tanár tanit az általános is~> kólában. £ fenti számszerű eredmények hűen tükrözik népi államunk sikerét a \ iN sportban, egyben me gmutot ja, hogy a testnevelés ói sport igazi cél- ^ ját is csak olyan állam valósíthatja megj melyben a hatalom a mun- " kásosztály kezében van, mert itt a néptulajdonná vált föld, gyár, kultúra ós tudomány mellett a sport is nép közkincsévé lett. Mindezeket' a Gikarckct'asert érhettük el, mert a MKP.. a felszabadulás első percétől, majd az MBP. negy figyelmet fordított népünk testi és szellemi nevelésére. A Pártunk 195^. decemberi ha tár özet a, értékelt:- a r. portmunkát s ez eredmények mellett rámutatott a hibákra is. Ezek a hibák megyénkben < is megvoltak. £ legfőbb hiba a a sportolók erkölcsi ós politikai: nevelés áaek elhanyagolásé volt. Bár a megyénkben a sportolók 45 /.-a, tehát majdnem fele 'ingja volt a Disz-nek, ezen a területen és az , erkölcsi neveié;: tar ületen nem tudtunk előre moxmi. £ másik hiba ' minőségi sport túlméretezett támogatása mellett nem ' aajlődött.kielégítően a törne ek sportolás:. Ezeknek a hibáknak a kijavítására hozott határozatot a me-yei tanácsülés. 1956. júniusában, r. feladatok ve gr e haji ás át azonban meggátolta ;2 ellenforradalom, mely a- aolitik: i ' és. gazdasági károk mellett igen nagy kárt okozott a sportmunkában is. £z eáVlenf orra dalom a legnagyobb kárt a vezetés területén okoata. Úrrá lett a- tanácstalanság, főleg az országos szővetsegekbe befurakodott e.llenforra-d: Imi. elemek gátolták a sportmunka megindítását, a kibontakozást. E(ÜÍU értettek agyét a közigazgatási területek szerinti versenyrendező, ével, s olyan szövetség*, i vezetőket választottak ki, kik miü rlkelmasak a szocialista szellemű sport vezetésére. [___Levé!Sé /
