MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Elnökségének/Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1956. november 7. - 1957. december 30.
1. doboz 1956. 11. 07. – 1957. 12. 30. - 17. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1957. október 21. - Oldalszámok - 17. őe. 11. o.
• • A Végrehajtó Bizottságnak kezdemény esni kellene a vállalat vezető szerveivel való tanácskozást, ahol az.ilyen jelenségekre felhívnánk a figyelmükét, ne lehessen ok az, hogy menet kö.z-be erre a figyel- ~ i műket nem hivtuk fel, s ebből is adódtak .esek a hibák. ; Ha a megye ipari üzemeit vizsgáljuk azt állapithatjuk mg, hogy a bányáknál emelkedik lényegesen magasabbra a havi átlag .kereset - a munkás-állományban, a .'lobbi ipari üzemek átlagbére fölé. Pl. a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél a havi-átlag: 2.o62 Ft., az Egercsehi-bányánál 1.921 Ft., valamivel alacsonyabb az ércbányáknál, bár ott is jóval magasabb, mint a többi ipari üesemeké. Ezeket az emelkedéseket mi reálisnak tartjuk. Azért is, mert a bányában, végzett munka lényegesen nehezebb és más természetű mint a .többi üzemekben végzett munka. Azonban .indokolatlannok tartjuk a ...... helyiparnál, -de különösen az áelmiszer,iparnál kialakult átlag/^wufün ikereseteket, /megyj egyezzük,' hogy ezek *'az üzemek nem tartoznak az I átlagbér ellenőrzés alá/ Pl. a Gyöngyösi Vágóhidnál az átlag kere« l set 1.663 Ft., az Egri Vágóhid és Húsfeldolgozó Vállalatnál 'A 1.563 Ft., tehát annak ellnére, hogy magas az átlagbér ennél a II ket üzemnél még a két üzem között is igen Jelentős az eltérés. \ Az Észak-hevesmegyei Sütőipari Vállalatnál 1.652 Ft., a Gyöngyösi I Sütőipari Vállalatnál 1.795 Ft., tehát meghaladja az ércbányáeaatban dolgozók bérszintjét, vEhhez hozzátartozik még as is, hogy a hatvani sütőipari vállalatl*>, nál a tervezett átlagbér 1.392 Ft.", és I.806 Ft-ra' telje'siti. j Ugyanakkor a Gyöngyösi Sütőipari vállalatnál 1.727. Ft., a tervezett, érthetetlen, hogy a két sütőipari vállalat tervdzett béral-aja mily ért ilyen aránytalan. /Ezt nem vizsgáltuk, tehát.konkrétan nem * tudunk rá választ adni/. És még.est ^asan tervezett átlagbért is túllépi a ^Gyöngyös-i sütő üzem. Helyes volna, ha a Végrehaj tó Bizottság külön vizsgáltatná meg az élelmiszer ipar bérezési helysetét és intézkedést tenne ennek a he-ljrtelén' bérezési 'aránytalánságn&k a kiküszöbölésére. Ehhez még hossátartosi 1- az, hogy ezeknek a vállalatoknak az átlagbére 1956.. III. ^^ • negyedévében n-iem'1 ; ta tul az 1.2oo-1.3oo Ft-ot. Igen sok az eltérés a megye ipari üscmeiJDen a : ádfflífiisztrativ dolgozók átlagbérének alakulásánál. Indokolatlanul magas az lisstrativ dolgozók béresése a bányáknál. ' .Pl. a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél-JL.922 Ft. , as -dminisst-' rativ dolgosok átlag-bére. Hasonló a helyzeT^lJecski és a. Gyöngyös-* • őroazJL ércbányánál. Vagy a Borsod Hevesmegyei .Téglagyári Egyesülésnél 1.63-0 Ft., akkor amikor a többi vállalatoknál általában .1.9ob~-T7*|po Ft. között von as adminisztratív dolgozók béresése. Be éTeg sok'üsem van, ahol-as -dminisstrativ dolgozók átlag bére 1.3oo Ft. alatt van. Véleményünk szerint nem. indokolt az adminisztratív dolgasóknál ilyen magas béraránytalanság as üaemek között. Különösen nem akkor ha azt vészük figjrelembé, hogy as adminisztratív dolgozók hasonló 'jellegű munkát végesnek a bányánál is és más vállalatnál i.s. Egy bérszámfejtő, gépíró,, statisztikai osztály, vo^y sás. hasonló jellegű adminisstrativ dolgozók'azonos munkát-végeznek a megye más üzemeiben foglalkoztatott adminisztratív, dolgosókkal.. Különösen magas ezekben az üzemekben az egyes osztály vezetők, csoport vezetők béresése. Amelynek'helyes kialakítását a Munkaügyi Mini szteriummal kellene megvitatni.'.
