MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Elnökségének/Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1956. november 7. - 1957. december 30.
1. doboz 1956. 11. 07. – 1957. 12. 30. - 17. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1957. október 21. - Oldalszámok - 17. őe. 10. o.
Ezeket a szabálytalanságokat azért is nézi.el a minisztérium, íiert ebben az évben több helytelen intézkedéseket adtak ki, melynek következtében a dolgozók béreit többször csökkentettik. Pl. Selyoen háromszor, hasonlóan Bélapátfalván is. De több építőipari vállalatnál is, amelyből az következik, hogy a vezetők maguk sem értenek azzal egyet, hogy újra bércsökkentést hajtsanak végre az üzemekben. Nekünk is az a véleményünk, hogy a selypi cemaitgyárban meg kellene vizsgálni a minisztériummal közösen, hogy realizáljuk ott a megfelelő beállási szint jóváhagyását. Ezt két tény is indokolja, egyik, hogy a selypi cementgyár az el-mult év III. negyedéve gyöngébb béral apfelhasználással volt, mint általában a többi hasonló "orofilu \. - üzemek. És ő a meglévő béralapra kapta az emelést, amely jelenleg jóvá van hagyva. Ebből is ádtfdik, hogy az átlag keresete /havi/ alacsonyabb, mint a megye többi üzemeié. Pl. a téglagyári Egyesülésé 1.524 Pt., III. sz. Kőbánya 1.578 Pt;, és egy üzem kivételével a megye ipari üzemeinél a havi átlag kereset mindenütt nagyobb mint a Selyp-i cementgyárban. Ez indokolja, hogy a A selypi cementgyár helyzetét meg kellene vizsgálni. Az ipari vállalatok egy részénél jelenleg sem veszik elég komolyan a minisztériumok által megadott irányszámok betartását. Jellemz-, hogy egj sor vállalat még hozzá sem fogott a minisztériumok által megadott irányszámok feldolgozásához, betartásához. Pl. az Állani Magasépítő Ipari vállalatnak a minisztérium 5.48 Pt., beállási szin/w^A " fe ®' fc •Áotí'mag és jelenleg 6.52 Pt.-ot teljesít. Ami azt jelenti, - hogy lényegesen magasabb bért fizetnek ki, mint ami engedélyezve van. Ebből igen sok helyen béralap-túllépesek vannak. Még az Ut: fentartó Vállalat is csak most fog hozzá a megadott irányszámok feldolgozásához és a levonások eszközléséhez. . Több üzemnél előfordult, hogy a vállalatnak megadott összbéralapnál nincs tullpés. Mert a megye, vállalatainak többsége a Bank fe• lé nem tartozik szoros elszámolással. így a Nemzeti Bank csak akkor végez alaposabb ellenőrzést, ha erre a minisztériumtól megbízatást kap. Azonban a törzsállományon belül béralap túllépések vannak, különösen akkor mutatkozik ez ha a beállási szintet vizsgáljuk az 1 munkaórára megadott bér figyelembevételével. Penáll annak a veszélye, hogy évvégén a minisztériumok alaposabb ellenőrzése alapján a megye vállalatainak többségénél ki fogja mutatni a béralap tullpést, amelyet az évvégi nyeresséfc részesedés visszatérítéséből fognak levonni. Erre az egyes minisztériumok már most felhívták a vállalatok figyelmét. Pl. a Mátravidéki Erőműnél a II. negyedévben 13o ezer Pt-os béralap tullpés volt, a minisztérium felhivta a vállalat figyelmét, hogy amennyiben az év hátralévő ideje alatt ezt meg nem takaritsák úgy a nyereségrészesedés visszafizetéséből fogja levonni. Egyes minisztériumok ilyen irányú felszólítást nem csináltak. De feltételezhető, hogy a béralaptullépéseket évvégén le fogják vonni. Nem is lehet azt megengedni, hogy egy vállalat nyeresség részesedés visszafizetést észközöljön évvégén, akkor amikor rendszeres béralap túllépéssel dolgozik. Qfc*— ) Az egyes, üzemek vezetői arra számítanák és amikor erre' felhívtuk ' jf a figyelmüket, hogy ilyen lehetséges, azt mondták, hogy nem mert / ez nem tartozik azok közé a mutatók közé, amelynek teljesítése L esetén vissza-térit és fizetést lehet eszközölni.
