MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Elnökségének/Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1956. november 7. - 1957. december 30.
1. doboz 1956. 11. 07. – 1957. 12. 30. - 15. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1957. szeptember 23. - Oldalszámok - 15. őe. 35. o.
* Megyénkben a tsz-ek belterjes gazdálkodásának megteremtéséhez a gépállomások ogyes esetekben még az előfeltételek biztosicásához soa tudnak hozzájárulni, így pl. ez év tavaszán a tsz—okaok öntözőmo/bfcrokkal való ellátásában a gépállomások non tudtak teljes értékű so'gib3égot adni, Bz az oka annak, hogy egyes «- a ból-tcrje.-* sobb gazdálkodást jellemző gépe.k kihasználása nincs tj&ztositva. Évek őta aora jíudjuk kihasználni pl.- a gépállomásokon lövő nütrá• gyász ó-róka t, tárcsákat, függesztett kultivátojbokat, négyzetes ültető gépeket stb. A tsz-ek jövedelmező gazdálkodásaaak megteremtése tekiatetpbaa a gépállomások és tsz-ek v.-zotőinek többsége az önköltségek alakulását vetik fel elsősorban. Bz nagymértékben flgg. a gépesítés fákétól. Kérik, hogy a használatra mir engedélyezett, de még csak igun kis számban legyártott bálázó kombájnokat gyártanak; melyek esetleg külön erőgéppel rendelkőznének. Több járva silóét kellene a gépállomások részérő kiadni. Növelni kellene a Gor™ £ dai-féle gyürüshengerek számát, valamint a tányéros /'német, rendszerű mütrágyaszórók számát is. Szakmai tekintetben még olyan gépállomások körzetében lévő tszek sem kapnak semmi segítséget, mint pl. az aktári gépállomás v ahol az igazgató is mezőgazdasági szakember. Általában a gépállomások igazgatói a tsz-ek közgyűléseire vagy vezetőségi ülésjiro nem járnak elr így az egyes tsz-eknél meg* felmerülő munkák fontassági sorrendjét nem látják a gépállomást igazgatók és nem tudnak adni azok megoldásához szakmai vagy gépi segítséget. Bár a minőségi munka tekintetében sehol nem tapasztaltunk nagyabb kifogást, mégis pl. a csáplési munkák sprán a jirásí vagy mogyoi szakemberek isi több esetben kifogásolták.a munkák minőségét. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy megyünkben minten tsz a kiadott mintaalapszabályok szerint dolgozzon. Bnnek alapján kell, hogy el• készítsék az éves termelési tervüket is. A különböző pontradnszc'^ rek és 4-o-So >é-os kiosztást tx, arányok szerint működő tsz-ek torveit nem"lehet osssehaagolni a gépállomások, gépi munkáinak terveivel. Szükséges, , hogy a tsz-ek termelési terveit a gépálloaási térVek előtt készítsék el. A megyében 32 olyan tsz van, ahol részes művelést alkalmaznak döntően a kertészettel, szőlőtermeléssel foglalkozó toz-eknél. Mivel ez speciális- szaktudást igényel itt ideiglenesen elnézzük a részesművelést.. Bőként a gépállomások igazgatói kérik, hogy a' gépállomási tanácsüléseket - melyek a tsz is gépállomás terveinek összehangolására voltak megtartva - ismét meg kell tartani. A felülvizsgálat folyamaa a brigádok megállapították, hogy a gépállomások és tsz-ek kapcsolatában különösen az első időkben voltak helytelen nézetek a gépállom\s részéről. Az önállóság elve tulzot• tan Volt hangoztatva ugy a tsz--ek s mint a gépállomások részéről. Voltak olyan elképzelések, mely a gépállomás úgynevezett forradalmi munkástanácsától 1 ' származott /de ez ma már non áll fenn, 7 , hogy a tsz-ekkol oseaben előnybohelyozi az egyéni dolgozó paraszt -kat, ©ovábbá felmerültek olyan gondolatok is, hogy a gépállomás gépeit bérbe kell kiadni egyéni szakcsoportoknak, meghatározott évi munkadíjtételben és a gépállomásoknak csak a pénzt kell beszedni stb.
