MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Elnökségének/Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1956. november 7. - 1957. december 30.
1. doboz 1956. 11. 07. – 1957. 12. 30. - 8. őrzési egység: Elnökségi ülés jegyzőkönyve 1957. március 11. - Oldalszámok - 8. őe. 10. o.
I. napirendi Putnoki elvtárs összefoglalója: Javaslom, hogy a jelentést fogalmazzák ét. mivel pontosabb meghatározásokra van szükség. Pl."Nem volt ol v an erő, aki ebben a helyzetben világos xált adott volna az ifjúság elé, s igy az ifjúság jelentékyen része csatlakozott a később ellenforradalommá vált mozgalomhoz". Ez a megfogalmazás igy nem állja meg a helyét. Ki kell azt mondani, hogy az if.juság egy részét meg lehetett téveszteni és az ellenforradalom' oldalára állitani. V a gy: "Az ifjúság többsége megyénkben- is az utcára ment és ott bár íogos, dolgozó néptől idegen bürokratikus gazdaségi, politikai vezetés miatt mély felháborodással szembefordult .... Ez igy ellentétben áll a párt határozatával, mely Nagy Imre munkáját elitéli és árulónak nevezi és itt a jelentés azt Írja. amit ők mondtál* a jogosan az utcára dolgokat, ez nem volt jogos a párt szerint. Ennek^megfelelően kell a határozatot átdolgozni ás a jelentést. Az Intézőbizottság utasitsa a Szabd elvtársat, hogy dolgozza át és ugy menjen ki a járásokhoz. 4) ügy gondolom, hory itt a hozzászólásokban sok jogos, de egyben jogtalan kérdések is felvetődtek. A fonto-abb tennivalók szerintem: Tisztázni kell októbert ás az október előtti eseményeket is. Bérmilyen nehéz is ez, mivel sok fiatal részt fett az ellenforradalmi eseményekben. Ha ilyen kérdés nincs tisztázva, akkor az egész ifjúsági mozgalomra káros lesz, mert egy elkövetkezendő helyzetben az ellenforradalom megint megkísérelheti az ifjúságot maga mellé állítani. Ugy gondolom ez elég romantikát és harcot jelent a fiatalok számára. Kern lesz könnyű feladat. A másik kényes probléma a nemzeti érzés ápolása. Mi a Megyei Pártbizottság véleményét az aktivá ülésen elhangzott beszámolóban a nemzeti érzéssel kapcsolatos véleményünket kifejtettük. Ha meg is sártettük néhol a nemzeti érzést azzal még sem értek egyet, hogy március 15-e megünneplése miatt kellett ellenforradalmat csinálni. Horthy ideje alatt axxxi március 15-e ferdén volt beállítva, ők Kossuth helyett ^^ Széchenyit emlegették, amivel mi nem érthetünk egyet. A Központi Bi9 zottság tézisei világosan megmutatják, hogy márc. 15-e jogos örökesi a kommunisták. Általában az ifjúsági munka és az ifjúsági mozgalom baja ^az volt, hogy nem harcban született, ugy lett összetákolva felülről. 1945-46-bai az volt a romantika és a harc/hogy más pártokkal szemben kellett _ létrehozni a fiatalok szervezeteit. A Madisz.-nak bár voltak hibái, mégis nyugodtan lehetett; magunk mellett, a párt mellett vinni az utcára . Bem értek egyéhfc azzal, hogy a magyar ifjúság azt szereti ha sorba állitva menetelhet. Az egssz ifjúságra nem lehet ezt ráhúzni. A horthy rendszer levente és cserkész mozgalma homokra épülte, mert ezeknek a mozgalmaknak a tekintélyét bizonyos személyek tekintélyére épitették, pl. gr. T e leki volt a cserkészek vezetője. Igaza van a jelentésnek abban,^hogy az ifjúsági munka xgyengeéége abban volt, hogy nem a párt tekintélyére, hanem egyes személyek tekintélyére alapoztak, pl. Rákosi, Farkas személyére épitettünk. Most is lehet az ifjúság között romantikát csinálni. Romantika »z is pl. az iskolában, vagy falun, hogy 15-2o fiatal bizonyítsa be a saját igazunkat 5oo fiatalnak, v«.<gy bebizonyítani, érvelni, hogy itt ellenforradalom volt. A szovjet emlékművek helyreállításában puskával és munkával is résztvehetnek, stb. Szovjetunióban a szüzföldek meghódítása is romantikát jelent. Hálunk az volt a baj, hogy ebben nem tudtak fiataljaink romantikát látni. Hálunk olyan harcban kell összekovácsolódni a fiataloknak, .aogy termeljünk többet stb. Az ifjúság nevelése nálunk nem a'termelő munka alpján történt ás ez hiba. volt.
