MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1989. február 16. - 1989. október 17.

15. doboz 1989. 02. 16. – 1989. 10. 17. - 195. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1989. február 16. - Oldalszámok - 195. őe. 70. o.

- 8 Bizottság megerősített - nem felelne meg hosszútávú politikai érdekeinknek a többpártrendszer létrejöttének akár politikai, akár adminisztratív eszközökkel történő megakadályozása. Az MSZMP-vel és ezáltal az egypártrendszerrel szemben megrendült a társadalom bizalma. Ennek következtében ma sokan - politikailag tisztességes emberek is - a többpártrendszerben látják az újabb hibák elkerülésének biztosítékát. Sok illúzió is tapad hozzá. Mégis, a realitásokból kiinduló pártnak számolnia kell ezzel a társadalmi ítélettel és igénnyel. Ezért ne a többpártrendszer ellen lépjünk fel, hanem azt gondoljuk át: hogyan befolyásolható a többpártrendszer kialakulásának folyamata és mit kell tennünk, hogy az MSZMP a többpártrendszer viszonyai között is megőrizhesse vezető szerepét! Felvetődik a kérdés, meddig tarthat az egypártrendszerről a többpártrendszerre való átmenet időszaka? Ezt nagyon nehéz megválaszolni. Valószinű, hogy hosszantartó folyamat lesz, amelyben csak a fokozatosság elve érvényesülhet. Egyaránt veszélyes a folyamatok kierőszakolt felgyorsítása, illetve mesterséges akadályozása. Ezt csak valamennyi politikai tényező kölcsönös felelősségével, mértéktartásával és a bizalmatlanság oldásával lehet megelőzni. Felvetődik a kérdés, mi lehet a megegyezés alapja? Először: a szocializmusnak mint történelmi alternatívának az elfogadása; másodszor: az ország katonai szövetségi rendszeréhez tartozásának tiszteletben tartása a két katonai szövetség egyidejű felszámolásáig; harmadszor: kölcsönös és kinyilvánított szándék a válság elmélyülésének megelőzésére, a társadalmi stabilitás megőrzésére. A megegyezés során tárgyalópartnerként csak hivatalosan bejegyzett politikai tömörülést fogadhatunk el. Ezt követően Grósz elvtárs egy politikai ütemtervet vázolt fel. 1989 nyarán, őszén a Parlament döntsön a választásokról szóló törvényről, hozzon létre Alkotmánybíróságot és fogadja el a párttörvényt. 1989 őszén az Országgyűlés fogadja el a népszavazásról szóló törvényt. 1989. végén, illetve 1990 elején - attól függően, j Levéltár j