MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1988. március 31. - 1988. december 22.

14. doboz 1988. 03. 31. – 1988. 12. 22. - 189. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1988. június 14. - Oldalszámok - 189. őe. 44. o.

- 6 Az év eddig eltelt időszakában a kiskereskedelmi eladások értéke folyó áron 10-11 %-kal haladta meg az elmúlt évit. A forgalom változatlan áron valamennyi árufőcsoportban csökkent, átlagosnál jobban a ruházati áruk és a vendéglátás területén, legmérsékeltebben a vegyesiparcikkeknél. A forgalom alakulásában több tényező együttes hatása jelenik meg: az elmúlt évi felvásárlások, árváltozások, a lakossági jövedelem csökkenése, a kereslet szerkezetének módosulása, az árúkinálat hiányosságai. A kereskedelem kiegyensúlyozott élelmiszerellátást tett lehetővé. A kereslet szerkezetváltozásának jellemzője, hogy erősen visszaesett a tőkehús és a magasabb árfekvésű húskészítmények, ugyanakkor növekedett az olcsóbb húskészítmények iránti igény. Az év első harmadában kedvezően alakult a megye külkereskedelmi forgalma. A tőkés export 19,8 millió $, ami 7 %-kal haladja meg az előző évit. A tőkés import beérkezése jelentős mértékben kisebb a tavalyitól, igy csaknem 7 millió $ nettó devizahozam alakult ki. A nagy volumenű exportot lebonyolitó vállalatok közül a Qualitál Könnyüfémöntöde megduplázta kivitelét, de többletteljesítést ért el a Mátravidéki Fémmüvek, a Duna Cipőgyár Hatvani Gyára, az EGERVIN, a Parádi Üveggyár, és elismerésre méltó az Agria Bútorgyár és a Mátravidéki Épitő és Szakipari Szövetkezet exportteljesítménye. Ennek ellenére a gépipar egészében kevesebbet exportált és szinten maradt az élelmiszeripar kivitele. A vállalati exportimport alakulásához kötött normativ automatizmus a Finomszerelvénygyárat, a Mátravidéki Fémmüveket és a vállalati központon keresztül a MEZŐGÉP gyáregységeit érinti kedvezően. A rubel elszámolású export (29,6 millió Rbl), 12 %-kal alacsonyabb a tavalyitól és ennyivel marad el az import is. Az aktivum e viszonylatban 19,5 millió Rbl. Kereskedelem területén szocialista országokkal a bővülő árucsere a jellemző (Csehszlovákia, Szovjetunió, Lengyelország). A bevezetett szabályozó módosítások új helyzetet teremtettek a vállalati, szövetkezeti pénzgazdálkodás számára is. A nyereségsáv beszűkülése a költségérzékenység növekedésével, a pénzforgalom szerepének felértékelődésével jár. I'H =1