MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1988. március 31. - 1988. december 22.

14. doboz 1988. 03. 31. – 1988. 12. 22. - 188. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1988. április 23. - Oldalszámok - 188. őe. 55. o.

- 54 ­Ezt az ügyet lezártuk 1953-54-ben. Miért bányásszuk akkor elő ezt a témát. Segíteni fogja a kibontakozást? nem segíti, sanda szándékok húzódnak meg emögött, a politikai hangulatot olyan irányban igyekeznek befolyásolni, hogy a szocializmus ügyétől távol legyünk. Az átszervezésekről az a véleményem, hogy valóságosak legyenek, ne látszólagosak és lényeges létszám-megtakarítással járjanak. Ahogy gondoskodnunk kell a felszabaduló munkásokról, gondoskod­jon a társadalom azokról, akik más munkahelyen váltak felesle­gessé. De a nagy apparátust minden dolgozó megkérdőjelezi. Ha tovább megyünk a nagy önállóság útján, amit a különböző szer­vezeteknek akarunk biztosítani, minek a nagy apparátus? A bürokratizmussal összefüggésben illúziónak tartja azt a megfo­galmazást, hogy bürokratizmustól mentes legyen az állampolgár és az állam kapcsolata. Az állam elhalása nincs napirenden, ahogy megfogalmazzuk az új szocializmus-képet nem tudom, hogy mikor lesz. Felesleges ezt illúziókeltésből megfogalmazni. Bár az ésszerűség határára tudnánk a kérdést vinni!. A II. fejezetben a célokról, gazdasági dolgokról van szó. Nagy nehézséget jelentenek a dolgozóknak, különösen a nyugdíja­soknak, egyetértek, támogatom megvalósulását. A kilátásokból úgy tűnik, hogy nagyok lesznek a nehézségek. Úgy gondolom, jó lenne, ha a célok között szerepelne nemcsak az adósságállomány növekedésének megállítása, hanem magának az adósság­állománynak a csökkentése is. A mai helyzetben helyesnek tartom az állásfoglalás-tervezetben annak hangsúlyozását, hnyy többszektorú gazdasági rendszerünkben meghatározó az állami és szövetkezeti tulajdon és ez a jövőben is így marad. Ezt ma nagyon kell hangsúlyozni. Ugyanakkor az ál­lami és a szövetkezeti tulajdonforma meghatározó jellegének hang­súlyozása mellett stabilizálni kellene már viszonyunkat a kis­iparhoz, kiskereskedelemhez, méghozzá hosszabb távon. Megszüntetve ezzel az ingadozásokat, hogy egyszer húztuk a mézesmadzagot előttük, máskor csavartunk egyet, de biztonságot nem adtunk számukra. I Heves megyei I I Levéltár |

Next

/
Thumbnails
Contents