MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1985. szeptember 19. - 1986. november 24.

12. doboz 1985. 09. 19. – 1986. 11. 24. - 179. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1986. november 24. - Oldalszámok - 179. őe. 8. o.

- 8 Odor Lászlóné elvtárs, a Parádsasvári Üveggyár munkása: Az itt lévő anyagot tanulmányozva, illetve a KB napokban elfogadott határozatát olvasva, hallgatva elmondhatja, hogy vállalatukra éppen úgy helytállóak az egyes megállapítások, mint a népgazdaság egészére, melyek a következők: A nem megfelelő eredmények teljesítésének szerepe van a számunkra kedvezőtlen nemzetközi körülményeknek, az értékesítési lehetőségek szűkülésének, hiszen termékeink 75 %-át tőkéspiacon értékesítjük. De az elmaradásban a rajtuk kivül álló tényezők mellett jelentős szerepe van a helyi gazdasági és pártvezetőség gyengeségeinek is. A gazdasági munka segitésére nem születtek olyan pártvezetőségi vagy taggyűlési határozatok, amelyek megfelelően segitették volna a hatékony munkavégzést. Tehát érzik hibáik következményeit is, ugy a gazdasági, mint a pártvezetőség részéről, de az SZB is a szokottnál többet foglalkozott ülésein a termeléssel, a gazdálkodással, de sajnos elmondható, hogy érdemben ők sem tudták kellően mozgósitani a dolgozó kollektívákat annak érdekében, hogy teljes felelősséggel tegyenek meg mindent az egyéni érdekeik mellett a vállalat eredményességéért is. /VGMK-k/ működésének eredménye. Az emiitett gondjaikat, problémáikat bővebben kifejtette: 1986 évben a bázishoz képest 20 millió Ft-os eredményt, 30 mFt-os termelési érték, 24,5 mFt-os exportértékesítés növekedést terveztünk, melynek teljesitése a tervezés időszakában még reális alapja volt. Ezt bizonyitja az I. félév eredménye. A gyár termékszerkezetében meghatározó volt a kehely-pohártermékeik aránya, a diszmüféleségekhez viszonyitva, s ezek termelékenysége nagymértékben hozzájárult az előző éveink eredményességéhez. Az exportpiacon történt változás, nevezetesen a kehely-pohárfélek iránti kereslet beszűkülése - mind nagyobb volumenben árasztották el a piacot a mindig tökéletesedő gépi kelyhekkel, az óriási kapacitással termelő francia, nyugatnémet, olasz gyárak /de az utóbbi időben szocialista országok és a Távol-keleti gyártók is/ egymással konkurálva, a kézi gyártáshoz viszoyitva féláron értékesitik termékeiket - a gyár termékszerkezetének átalakítását tette szükségessé, pl. a kanadai piacon szerződésileg vállalt 800 edb kehelyből csak 70 edb-og vásárolt meg a vevő. 1986-ban termelésünk, illetve rendelésállományunk erősen elkallódott a kis sorozatú diszmütermékek gyártása felé, amelynek hatékonysága a begyakorlottság hiánya, a gyakori termékváltás miatt alacsonyabb, igy a termékek,^nyereségtartalma is kisebb. Kedvezőtlen hatással volt exportteljesitésük alakulására a dollár árfolyamának változása - az éves terv összeállításánál 50.- Ft-tal számoltak dolláronként - a kiesett értéket nem tudták pótolni. További eredménycsökkenést jelentett, hogy az exportvállalásoknál jelentős árcsökkentéseket kellett tenni annak érdekében, hogy exporttervünket teljesíthessük, s vevőinket megtartsuk, valamint új vevőkörrel bővitsük kapcsolatainkat. /Svéd, Finn/. A termékösszetételváltozáshoz kapcsolva megkezdtük a termelés racionalizálását - hutai kisgépesités, valamint a szűk keresztmetszet feloldását célzó feldolgozói kisgépesités - mellyel egy gazdaságosabb termelőrendszer alapjait valósítottuk meg. Az eredményesség növelését szervezeti intézkedésekkel, belső tartalékok feltárásával, a hatékonyan nem foglalkoztató létszám átcsoportosításával, költségcsökkentéssel kellene megvalósítani, amely sajnos nem a tervezett szinten realizálódik, igy hiányzik az az anyagi alap, ami szükséges lenne az állammal, pénzügyi intézményekkel szembeni kötelezettségek teljesítéséhez. Heves megyei I Levéitár J