MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1985. szeptember 19. - 1986. november 24.

12. doboz 1985. 09. 19. – 1986. 11. 24. - 172. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1985. november 14. - Oldalszámok - 172. őe. 11. o.

- 11" támogatásban részesült 30 fő, jelentős részük fiatal. A vállalat vezetése és az üzemi pártbizottság odafigyel a fiatalok gondjainak, problémáinak megoldására. A fiatal családalapitók legnagyobb gondja a lakáshoz jutás. Még ha vállalati támogatásban részesülnek is gondot jelent az önálló lakás megszerzése. Ahogy ez megfogalmazódott, nagyban függ a szülők anyagi helyzetétől. És ha az nem jó, marad a drága albérlet és a várakozás. Elmondta, hogy a fiatalok 65 %-a részt vesz a szocialista brigádmozgalomban. 9 ifjúsági brigád van. Elmondható, hogy leginkább termelési jellegű vállalásokat teljesítenek. A jelenlegi bonyolult gazdasági, társadalmi helyzetben nehéz a célkitűzések megvalósítása. A nemzetközi helyzetben meglévő feszültségek és a hazai nehezebb gazdasági helyzet aggodalommal töltik el a fiatalokat. El kell mondani, hogy sok kérdést még vezetők sem látnak tisztán, nem megfelelő időben reagálnak bizonyos kérdésekre. A fiatalok a hibákat, hiányosságokat észreveszik és vonnak le általánosítható következtetést. Ilyenekkel szemben felkészültebben, megfelelő érvanyaggal szükséges politizálni. Több segitséget várunk ebben a hirközlőszervekről - mondotta. A jogos kritikák, elmarasztaló cikkek mellett nagyobb teret kapjanak a munkában élenjáró, közéleti tevékenységben kiemelkedő egyének, közösségek. A fiatalok döntő többsége elfogadja a párt politikáját, mindennapi munkájában ennek szellemében tevékenykedik. A fiatalok a béke kérdését, létkérdésnek tartják. A háborútól félnek, biznak a problémák békés rendezésében. Meggyőződéses vallásosság nem tapasztalható. A politikai aktivitás leggyakrabban családi indíttatáson múlik. Amig nem érzik a fiatalok, hogy munkájukra szükség van, nehezebben aktivizálhatók . Kovács Sándorné elvtársnő elmondta: a központi és megyei párt és állami határozatok nyomán az ifjúságpolitikai munka a tanácsok tevékenységében is nagyobb hangsúlyt kapott. A feladatok meghatározása célirányosabb, konkrétabb és differenciáltabb lett. Általánossá vált, hogy a megyei és városi tanácsi testületek, de egyre inkább a nagyközségiek is az egyes társadalompolitikai határozatok meghozatala előtt, a döntéselőkészités folyamatában számbaveszik azok ifjúságpolitikai vonzatait. Ilymódon az ifjúság egyes rétegeinek és korosztályainak eltérő érdekei beépülnek a testületi határozatokba. Fokozódott a megyei szakigazgatási szervek és a helyi tanácsok önálló ifjúságpolitikai tevékenysége és felelőssége. Javult az ifjúságról való gondoskodás. A pozitivumok ellenére azonban helyenként tapasztalható, hogy a testületi elemzések hiányosak, a feladatmeghatározás nem mindig veszi figyelembe a helyi sajátosságokat. Érzékelhető helyenként a nevelési feladatok lebecsülése, formális kezelése, az ifjúságról történő kiterjedt gondoskodás leszükitése anyagi kérdésekre. Az ifjúság helyzete, közérzete, társadalmi beilleszkedése számos tényező által befolyásolt, igen sok összetevő eredményeként alakult. Ezek jórésze túlmutat a szűken vett ifjúságpolitika területén, társadalmi-gazdasági fejlődésünk egészével, illetve annak egyes konkrét területeivel függ össze.