MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1985. szeptember 19. - 1986. november 24.

12. doboz 1985. 09. 19. – 1986. 11. 24. - 172. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1985. november 14. - Oldalszámok - 172. őe. 5. o.

- 5 és kollektív, valamint sajátos ifjúsági formáiban a fiatalok részvételében, aktivitásában jelentős visszaesés tapasztalható. Mig 1980-ban a szocialista brigádokban a tagok 30,1 %-a 30 éven aluli, és a dolgozó fiatalok 48,6 %-a vesz részt a mozgalomban, addig 1984ben már csak 21,9 illetve 36 %-uk. Mindez annak ellenére, hogy a munkahelyi munkaversenyszabályzatok korszerűsítése következtében némileg javultak a versenymozgalom általános feltételei. Csökkent a fiatalok ujitó kedve. 1980-ban minden 24., 1984-ben minden 44. 30 éven aluli nyújtott be ujitást. Az Alkotó Ifjúság pályázat szintén hullámvölgyben van. A fiatalok számarányuknál jóval kevesebb kiváló Dolgozó kitüntetésben részesülnek. Ezek a gondok sürgősen megoldást kivánó feladatokat adnak, előrelépés csak a gazdasági vezetőkkel, a párt, KISZ szervezetekkel együttműködve képzelhető el. A társadalmi folyamatokban mutatkozó kedvezőtlen tendenciák közül az ifjúságot leginkább a megoldatlan lakáskérdés sújtja. A vállalatok nagy része anyagi erejének mértékében igyekszik támogagatni a lakásproblémákkal küszködő dolgozóit. 1984-ben 161 vállalat, 1706 rászorulónak 82,3 millió forintot fizetett ki. A támogatott dolgozók 45-60 %-a /évenként változóan/ fiatal családalapitó. A 10-150 ezer forint között mozgó támogatás csak enyhiteni tudja a gondokat. Véleményünk szerint - s ennek az SZMT több állásfoglalásában hangot adott a lakásárak sok esetben indokolatlan növekedésének mérséklése és a különböző támogatási formák tényleges szociális helyzetet /családi háttér/ figyelembe vevő odaitélése lehet. Komoly gondot okoz az ideológiai, politikai és kulturális nevelőmunkában, hogy a dolgozó fiatalok tekintélyes része kivülmarad a szakszervezetek, de a KISZ hatókörén is. Az emiitettek is jelzik, hogy a szakszervezeti ifjúsági munkának meg kell újulnia. Ezt a Központi Bizottság 1984. október 8-i állásfoglallása is szorgalmazta. A már elért eredményeinkre, az eddigi előzményekre, a szakszervezeti mozgalom hagyományaira támaszkodva a SZOT 1985. október 25-én határozatot fogadott el a szakszervezetek ifjúsági munkája továbbfejlesztésének feladataira. Kérte a párt és társadalmi szervek segitségét a megfogalmazott feladatok megoldásához. A továbblépés alapjául az MSZMP KB már idézett határozatának az a felfogása szolgál, amely egyértelműen kimondja: "a KISZ a jövőben is az egyetlen és egységes politikai ifjúsági szervezet marad, de kivánatos, hogy mellette megjelenjenek más ifjúsági mechanizmusok, szerveződések, tömörülések is". E megfontolás alapján a szakszervezetek arra törekszenek, hogy a korszerűsítés segitse elő és mind tartalmi, mind szervezeti értelemben jobban garantálja a mozgalomnak a fiatalok körében és érdekében végzett munkája kibontakozását, eredményesebben mozgósitsák a fiatalokat a társadalom, a gazdaság előtt álló feladatok megvalósítása érdekében, jobban megismerjék a fiatalok helyzetét, élet- és munkakörülményeit, sajátos érdekeik képviseletének és védelmének jobb lehetőségeit, a mainál nagyobb önállóságot teremtsenek mind a programadás, mind a szervezeti élet, mind a szakszervezetek rendelkezésére álló eszközök felhasználása szempontjából, biztositsák, hogy az ifjúsági munka ne szakadjon el a szakszervezeti munka egészétől. E törekvések megvalósítása érdekében az adott szakszervezeti szervezethez tartozóan, de jelentős önállósággal rendelkező ifjúsági tagozatokat, ifjúsági tanácsokat kell létrehozni. Az SZMT ifjúsági tatom megyei Levéltár