MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1983. december 15. - 1985. július 11.
11. doboz 1983. 12. 15. – 1985. 07. 11. - 163. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. december 15. - Oldalszámok - 163. őe. 35. o.
- 8 - [ _ •' • ütemét. Kedvező, hogy az energiaköltségek fajlagosan és összességében is csökkentek, az anyag- és bérköltség mérsékeltebben nőtt az összes költségen belül. Az élelmiszeriparban jelentősen nőtt a tervhez viszonyitva az ' Egri Dohánygyár eredménye, de a rantabilitás határán gazdálkodik az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát, és a tervezettnél kevesebb veszteség képződött a Mátravidéki Cukorgyáraknál, valamint a Bélapátfalvi Cementgyárnál. Jelentős az építőipar két megyei nagyvállalata eredményességének növekedése, veszteséges a Dél-Heves megyei Epitőipari Szövetkezet. Kiegyensúlyozott pénz- és hitelgazdálkodás jellemezte a mezőgazdasági üzemeket az év folyamán. Az aszályos nyári és koraőszi időjárás indokolttá tette 9 termelőszövetkezet helyzetének megvizsgálását. Megyénkben az aszály okozott ugyan károkat, de kedvsző,hogy pénzügyi hiányt a nagyüzemeknél nem idézett elő. Tovább javultak a gazdálkodás személyi feltételei, a termelési szerkezet mind az adottságokhoz, mind a közgazdasági követelményekhez jobban alkalmazkodott, A nagyüzemek nyeresége összességében a tervezett körül alakul a növekvő elvonások, a szigorúbbá váló feltételek ellenére. Kedvezőtlen, hogy továbbra is tapasztalható az azonos feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eredményességének indokolatlan differenciáltsága. A megye energiagazdálkodásáról megállapítható, hogy lo %-kal csökkent a folyékony szénhidrogének felhasználása, mig hasonló arányban növekedett a gázfogyasztás az ipari és kommunális területen. Növekedett a villamosenergia fogyasztása, ezen belül a lakossági fogyasztás növekedési üteme a vállalatokat meghaladó mértékű. Az energiaracionalizálás célkitűzéseinek megyei végrehajtása időarányosnak minősíthető. A munkaerő-gazd álkodás helyzetére az év folyamán is a munkaerő kereslet volt jellemző. Jelentős létszámhiány van a lakatos és forgácsoló szakmákban. Az export tevékenységet is akadályozó létszámhiány volt az Egri Finomszerelvénygyárban, a BÜBIV Egri Gyárában és az Ipari Szerelvény és Gépgyár Gyöngyösi Gyárában.
