MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1982. április 1. - 1983. október 26.
10. doboz 1982. 04. 01. – 1983. 10. 26. - 154. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1982. június 24. - Oldalszámok - 154. őe. 12. o.
- 12 Dr.Jenes Pál elvtárs /az SZMT titkára/ A jelentés igen széleskörben és minden fontos területre kiterjedően értékeli azokat az eredményeket és vele együtt a problémákat, amelyek a KB 1974-• márciusi határozatával kapcsolatosak. A munkásosztály társadalmi szerepénekfejlesztését és helyzetének további javitását az elmúlt 7-8 évben egy sor állami és politikai intézkedés segitette, de ugyanakkor jellemzője volt ennek az időszaknak a gazdasági életünk kedvezőtlen változása is, amelyek beszükitették mind az életszínvonal növekedésének, mind pedig a munkakörülmények javitásának korábbi ütemét. Ebben az időszakban született és lépett érvénybe az eü.törvény, az ifjúsági törvény, a TB törvény, amelyek intézményesen is javitották a munkásosztály életkörülményeit és a szolgáltatásokat. Ebben az időszakban született továbbá az 1977 évi VI. törvény is, amely az állami vállalatokról szól. E törvényben foglaltak és az ehhez kapcsolódó kormány és SZOT határozatok az üzemi demokrácia intézményrendszerének jogi szabályozásával biztosítják a vállalatok dolgozóinak és képviseleti szerveinek részvételét a vállalat irányitasában, a saját élet és munkakörülményeinekjavitásában. A széleskörű és gazdag intézményrendszert nem kisérte a jó anyagi feltétel, amit korábban központilag vártunk el, de bővültek azok a lehetőségek, amelyek sa^át munkánk eredményétől függően alakultak és saját döntési hatáskörben valósultak meg. Ezt szolgálta az a tervezési irányelv, amely nemcsak lehetővé hanem kötelezővé is tette a vállalati szociális tervek készítését és a munkások részvételét a döntésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben. Ebben a tervben fogalmazódik meg a munkakörülményeket szolgáló beruházás, a munkavédelem, az üzem egészségügyi ellátás bizonyos feltételei, az üzemi étkeztetés, munkásszállás és munkás szállitás, a vállalati bér és jövedelempolitika, lakásépités, a szakmai képzés és továbbképzés. A különböző jóléti szociális ellátás szükséges feltételei, a vállalati gyermekintézmények és üdülők fenntartása, a kollektivák kulturális és sportigényei és lehetőségei, és még egy sor olyan dolog, ami az üzemi kollektiva szociális és politikai arculatát formálja. Aza tapasztalat ? hogy az üzemi demokrácia fórumai elé kerülő témák közül a vállalat szoc.tervben érzik a dolgozók magukat legérdekeltebbnek és az ilyen jellegű célok meghatározásában és az ellenőrzésben a legaktívabbak. A közelmúltban a megyei NEB-el közös vizsgálatot végeztek, amely a megyében működő 60 önálló vállalatra terjedt ki. E felmérés tanúsága szerint az V. ötéves terv időszakában ezek a vállalatok több mint ^5 milliárd Ft-ot forditottak.a VI. ötéves terv időszakára, pedig 4- milliárd Ft-ot irányoztak elő. Ezekhez a programokhoz a források közül mintegy félmilliárd a központi támogatás, a többi fedezet teljes mértékben a saját érdekeltségi alapokból teremtődik meg. Megállapítást nyert az is,/nogy a vállalati szociális tervezésben való részvétel kapcsán a munkások egyre inkább felismerik azt a tényt, hogy ők nemcsak az igények hordozói, hanem a lehetőségek megteremtői is. L IwéBár I