MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1982. április 1. - 1983. október 26.
10. doboz 1982. 04. 01. – 1983. 10. 26. - 152. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1982. április 1. - Oldalszámok - 152. őe. 40. o.
Heves megyei Levéltár - 3 - u- ' A nők vezető funkcióba állításában, fclkészitésük szinvonalában mutatkozó fejlődéséhe , az alábbi tényezők .járultak hozzá; A különböző' gazdasági, szociális intézkedések hatására ,-jelentő-. sen javultak élet és munkakörülményeik, fokozódott részvételük a közéletben. A párt és tömeg szervesetek testületéiben a különböző önkormányzati szervekben számuk megközelíti vagy eléri a tagságon belüli arányukat. Az emberek Ügyeivel való foglalkozást ós igy a vezetői vonások kialakulását is elősegíti a szocialista brlgádmoagalom, melyben a nők növekvő számban vesznek részt, ni. a terraelőszö vet kenet ékben a nődolgczók fele brigádtag, a szövetkezeti kereskedelem területén a szocialista brigádmozgalomban résztvevő nők aránya /71»5 'V meghaladja a dolgozók közötti arányukat /66 Í»f, Iftneikedett a nők sz.akmai, politikai felkészültsége. A felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktiv kereső nők között 1970 óta mintegy 2200 fővel növekedett. Több üzemben folyik felnőtt szakmunkásképzés, ahol .jelentős számban tanulnak nők is. 1970-től a középfokú szakmunkásképzőben és szakiskolákban végzettek között a nők aránya mintegy 4,5 /á-kal /?1»5 $-ra/ emelkedett, A ITL.EE. Szak ősit ott és általános tagozaton, valamint a kádert ovábbképző tanfolyamokon. 1975 és 1980 között mintegy ezer nő fejezte be tanulmányait • /A vógzefctek 23 ?>-a/. A ML .középiskolában ezen időszakban ljOO-an folytattak tanulmányokat /a végzettek 42 /»-a/. A tömegpolitikai oktatásban részvételük megközelíti az adott munkahelyeken dolgozók közötti arányukat, pl. az Fgyesült Izzó Gyöngyösi Gyárában az 1980/81-ben a tömegpolitikai oktatásban résztvevők 62,5 $-a volt nő • Tudatosabb lett a, kádernevelés, a párt szervek ez irányú munka f ja. Az 1975-ben készült középtávú káderutánpótlási és képzési tervekben 10-20 $> volt a nők aránya, pl. a vizsgált 6 nagyobb üzemnél 8-20 i~ig terveztek csak káderutánpótlásra nőt /Mátravidéki .Fémmüvek, Cementgyár, Gagarin Hőerőmű, Hatvani Cukorgvár, Agria Bútorgyár, Finomszerelvé nygyár/.