MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1980. február 8. - 1981. december 16.

9. doboz 1980. 02. 08. – 1981. 12. 16. - 140. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1980. június 20. - Oldalszámok - 140. őe. 41. o.

*• MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT "Szigorúan bizalmas" Heves megyei Bizottsága Készült:78 példányban Végrehajtó Bizottsága Eger, 1980. június 9. Eger M/Titk/ 70/MGY/Csné. 3 e 1 e n tés az orszá

g

gyűlési képvise

l

ő- és tanácstagi választások tapasztalatai

ról A választások politikailag sikeresek voltak, elérték céljukat, betöltötték rendeltetésüket. Erősitették a népkópviseletet, a politikai és a cselekvési egységet. Az állampolgárok megválasztották képviselőiket az országgyűlésbe és a tanácsokba, hitet tettek ismét társadalmi rendünk és a szocialista ópités programja mellett. A választások sikerének döntő okai voltak: a párt politikájának érvényesülése megyénkben; az épitőmunka eredményei; a jó politikai légkör; a jelöltek körültekintő kiválasztása; a párt és az állami szervek, a társadalmi szervezetek - különösen a népfront és a tanácsok - tervszerű és összehangolt, aktiv é3 fegyelmezett, felelősségteljes munkája; az állampolgárok elkötelezettsége a szocializmus ügye iránt. A választások népfront-jellege érvényesült. Előkészítésükre és lebonyolításukra a megyei párt-végrehajtóbizottság 1980. március 4-i "Intézkedési terve" alapján, a szocialista demokrácia ós a nemzeti egység jegyében került sor. A választási munka fokozta az állampolgárok aktivitását ós felelősségérzetét. A jelölőgyülések, a választási gyűlések és a rótegtalálkozók a párbeszéd, a közvetlen eszmecsere fórumai voltak* Néhány kedvezőtlen jelenség, tapasztalat is előfordult. A szervezés nem volt megfelelő minden esetben. Az állampolgárok egy kis része közömbös volt. Mindezek megmutatkoztak abban, hogy a választásra jogosultaknak csupán kis hányada jelent meg a jelölőgyülések egy részén. A városok és a nagyközségek lakosságának mozgósitása általában nehezebb volt, mint a kisebb településeké. Több beszámoló nem, vagy nem megfelelően fogalmazta meg a konkrét helyi feladatokat. Az agitáció nem mindig érzékeltette kellően az országos, a megyei és a helyi feladatok szerves egységét, egymásba kapcsolódását. I ' " TI LOVÜIUH