MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.

8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 135. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1979. július 16. - Oldalszámok - 135. őe. 30. o.

. - 18 - . A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ugy közelitjük az árakat a társadalmi ráfordításokhoz, hogy megszüntetjük a termelési támogatások egy részét. A termékek belföldi árarányainak kialakításánál a gazdaságos export elősegitése érdekében figyelembe vesszük a külpiaci árak arányait is. Mindezek szükségessé teszik a felvásárlási árak differenciált emelését és az élelmiszeripari termelői árszinvonal növelését. Mindebből az is következik, hogy nemcsak az árrendezéskor kell összekapcsolni a bel- és külpiaci árakat, hanem ezt a kapcsolatot folyamatosan fenn is kell tartani, sőt fokozatosan erősiteni is szükséges. Mindezt olyan időszakban kell megvalósítanunk, amikor jelentős az infláció a tőkés világban, s ennek kedvezőtlen hatásaitól mentesiteni akarjuk népgazdaságunkat. Erre csak akkor van lehetőségünk, ha a gazdasági hatékonyság lényegesen javult és legalább ugy nő, mint külpiaci versenytársainknál. Ebben az esetben export-termékeink árai általában ugyanúgy emelkednek, mint az importárak, ami lehetőséget ad az árfolyamon keresztül a forint viszonylagos értékének megvédésére és a nem kivánatos külpiaci inflációs hatások elkerülésére. További gazdasági fejlődésünk tehát döntően azon múlik, hogy a hazai termelést nemzetközileg versenyképessé tudjuk-e tenni. Az uj termelői árrendszer ezt a követelményt állitja a hazai termelés elé. A fogyasztói árakról, általában A fogyasztói árak tartósan és széles körben nem szakithatók el a termelői áraktól. Mivel a termelői árakban jelentős változtatásokat kell végrehajtanunk, ez szükségszerűen kihat a fogyasztói árakra is. Szocialista társadalmunk történelme során a fogyasztói árakat főként politikai megfontolásokból - többé-kevésbé mindig elkülönítettük a termelői áraktól. Ez az elkülönités három évtizeddel nísvésmegvei 1 1 LevéHár__J