MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.

8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 133. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. december 19. - Oldalszámok - 133. őe. 93. o.

* - 10 ahhoz, hogy az adott termék előállitása mibe kerül a gazdaságnak, jövedelmező-e, megfelel-e a minőségi követelményeknek. Elnökségünk ±9 októberi ülésén ugy döntött, hogy 1979. első negyedévében a szövetség szakembereinek meg kell vizsgálni a veszteséges ágazatokat /szarvasmarha, tejtermelés, kukorica, stb./, az okok feltárásával az üzemek vezetőivel együtt javaslatokat kell kidolgozni a jövedelmezőség javitására. De az egész költséggazdálkodás rendszerét is korszerűsíteni kell. Számos üzemben még ma is uralkodik az a káros szemlélet és gyakorlat, hogy "kerül, amibe kerül", ez tovább nem tartható. Ellenőrzéseink során szigoritani kivánjuk a nyilvántartási, bizonylati fegyelmet, hogy nyomon lehessen követni a költségek alakulását, a társadalmi tulajdon védelmét is. Ehhez jobb felkészültségű számxiteli-pénzügyi dolgozókra, több közgazdászra, elemző főkönyvelőkre és a gazdasági folyamatokat is jobban értékelő szakemberekre van szükség. A közgazdasági munkát végző dolgozók szakmai, politikai felkészültségének állandó gyarapításával szövetségünk megfelelő figyelmet fordit. Szövetségünk keretében évek óta mérlegképes könyvelői tanfolyam működik, kezdeményező szerepet vállaltunk abban, hogy minél több főkönyvelő vegyen részt a számviteli főiskola felvételi előkészitő tanfolyamán. Szövetségünk rendszeressé, folyamatossá tett a főkönyvelőkkel való konzultációkat. Ugy Ítéljük meg, hogy a költséggazdálkodás vizsgálatában sokirányú a tennivaló, néhány év lemaradását kell behoznunk. Szövetségünk részéről adott a tenniakarás és felelősségváUaiás is a tagszövetkezetek és társulások felé. Szövetségünk eddig is egyik kezdeményezője volt az üzemek közötti együttműködésnek. A XI. pártkongresszus határozata is fontos útmutatás számunkra, hogy sok tartalék rejlik a gazdasági együttműködésben . A termelési rendszerek és társulások szerepe a jövőben több oknál fogva fokozódni fog. Megyénkben is gyakorlatilag befejeződött a terület és eszközkoncentráció. A termelőszövetkezetek és más vállalatok közötti lehetőségek, adottságok hasznosításának szinte egyedüli alternatívája a társulás, a gazdasági együttműködés. Társulások fejlesztésével lehet és kell fékezni az egyesülési törekvéseket. A termelőszövetkezetek számottevő része önerőből további fejlesztésre képtelen, ez is indokolja a közös összefogást. Egyben a fejlesztési eszközök szűkössége kell hogy óvjon bennünket arra, hogy a jövőben megalapozottabb társulásokat hozzunk létre. Közösen jobban és olcsóbban lehet egy-egyfeladatot megoldani, mint egyedül. A jövőbe mutató beruházásokat pl. gépjavítás, szervizelés, stb. csak közös erővel lehet megvalósítani. A társulások, együttműködések tevékenységében is alapvető rendező elv a hatékonyság erőteljes növelése, a minőségi követelmények szigorúbb érvényesítése. Feltétlenül szólni kell arról is, hogy az üzemek közötti együttműködés jól segiti a tsz tagok gondolkodását, szemléletének formálását is. Szövetségünk az intenzív irányú fejlődés egyik utjának tekinti a társulások, együttműködések további fejlesztését. Megyénkben az utóbbi évben jelentős elmozdulás történt, fokozódik az érdeklődés I Heves megyei I I I R'.mífár