MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.
8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 128. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. március 30. - Oldalszámok - 128. őe. 40. o.
- 18 Oelentős fejlemény volt ezen a téren az 1977. október elsején kiadott szovjet-amerikai közös nyilatkozat. Ebben a dokumentumban az USA első izben fogadta el a tárgyalások legmegfelelőbb fórumaként a genfi konferenciát és tudomásul vette, hogy azon a palesztinai nép képviselői is részt vennének. Egyetértett azzal is, hogy a rendezésnek átfogónak kell lennie, tartalmaznia kell az izraeli csapatok kivonását a megszállt arab területekről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak érvényesülését, a hadiállapot megszüntetését, a szuverenitás és a területi sérthetetlenség elveinek kölcsönös elismerését Izrael és az arab országok között. Az amerikai vezetés Ígéretet tett arra, hogy közös erőfeszítéseket tesz a Szovjetunióval a genfi konferencia munkájának felújítására még 1977 folyamán. A nyilatkozat keltette jogos remények azonban nem valósultak meg. Bebizonyosodott, hogy a szélsőséges izraeli vezetés nem hajlandó semmiféle engedményre, folytatja agressziv politikáját, a megszállt arab területek bekebelezését. Mereven elutasit minden olyan javaslatot, amely előirányozza a Palesztin Felszabaditási Szervezet részvételét a rendezési folyamatban. Az amerikai álláspont kétarcúságát mutatja, hogy már néhány nappal a szovjet-amerikai közös nyilatkozat után a Carter kormányzat minden lényeges kérdésben visszalépett. Ezt tükrözi az úgynevezett amerikai-izraeli munkaokmány, amely megszabja tevékenységük alapvető irányát. A dokumentum azt mutatja, hogy az amerikai és az izraeli álláspontban megmutatkozó árnyalati eltérések ellenére az alapvető kérdésekben egyeztetett módon, pontos szereposztásy szerint járnak el. Az amerikai-izraeli megállapodás elveti az átfogó, minden érdekelt fél bevonásával tartandó tárgyalásokat, s a genfi konferenciát munkacsoportokra kivánja felbontani. A munkacsoportok létrehozása nemcsak a rendezésre váró témák különválasztását, hanem Izrael és az egyes arab országok közötti külön tárgyalások folytatását is célozza. Ugyanakkor Izrael ismételten elutasította, hogy a Palesztin Felszabaditási Szervezet képviselői bárrHevesmegyiíM milyen formában résztvegyenek a tárgyalásokon és elvetette a |_ Levé ^—' palesztinai arab nép önrendelkezési jogának megvitatását.
