MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.

8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 128. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. március 30. - Oldalszámok - 128. őe. 20. o.

- 20Nagyon egyetértek az előterjesztett anyag fontosabb megállapításaival, igy pl. azzal, hogy a termelőszövetkezetek közötti differenciáltságot egyrészt a termőhelyi adottságok, másrészt a vezetés alacsony szinvonala okozza. Az is teljes mértékben begalapozott megfogalmazás, miszerint a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között a termelés eredménye általában nem biztosítja a bővitett újratermelést és a tagok életkörülményeinek javitását. Ez megegyezik a Borsod megyei adatokkal is, ahol ezen gazdaságok növénytermesztési termésátlagai 25-30 %-kal maradnak el a megyei átlagtól, ugyanakkor 15 %-kal magasabb a költségfelhasználás. Továbbiakban a 3. oldal 2. bekezdésejÉímegállapit ja, hogy az állatsürüség á megyénkben 20-25 /o-kal alacsonyabb az országos átlagnál, ennek ellenére a hozamok sem érik el az országos átlagot. Ez is a teendőinkre utal és mindenek előtt a szálastakarmány termesztés javításának fontosságát jelzi. Kisebb területen, illetve kisebb volumennek általában könnyebb nagyobb termelési szinteket elérni, de nálunk az állattenyésztésben nem érvényesült eddig ez a tendencia. Igaz, hogy itt egyéb tényezők is közrejátszanak, de a lehetőséget és teendők fontosságát az adatok egymás mellé állitása egyértelműen eláhuzza. Többször hangsúlyozzuk annak szükségességét, hogy főleg kedvezőtlen termőhelyi adottságok között jobban kell alkalmazkodni a termelési szerkezetnek a konkrét feltételekhez. A hegyvidéki lejtők jó hasznositásá módszerének bizonyult a juhászati ágazat növelése, valamint az egyirányú husmarha-tartás bevezetése. Utóbbi témában a Léhi Állami Gazdaságnak egy évtizedes tapasztalata van, mely szerint hereford husmarhával jövedelmezően termelhető a marhahús gulyatartásban. A teheneket egyáltalán nem fejik, hanem a tejet az anyjuk alatt lévő borjak hasznosítják nagyobb súlygyarapodással. A tehenek tartásához igy minimális beruházási költségre van szükség, a leválasztott borjak számára épitendő hizómarha istállók is viszonylag olcsón megvalósíthatók. Egy férőhely bruttó bekerülési költsége 15 m/Ft körül van, amely elfogadhatónak mondható. Ugyanakkor az egyirányú husmarha-tartással lényegesen növekszik a munka termelékenysége, mely egyimunkanapra vetitve megközelíti az 1800, illetve egy évre a 0.5 millió Ft-ot. Ez a gazdaság már az emiitett ágazatban termelési rendszert alakitott ki központi szervek támogatásával. Jelentőségét az húzza alá, hogy eddig ez az egyetlen termelési rendszer, mely kimondottan a hegyvidéki gazdaságok problémáinak megoldását tűzte zászlajára, Ugy gondolom, hogy célszerű ezt figyelembe venni és megyénk északi részén gazdálkodó üzemeknek, saját adottságaiból kiindulva élniök kell a termelési rendszer által adta lehetőségekkel. Az elmondottakból kiindulva javaslom, hogy a 10 oldal utolsó bekezdését egy mondattal egészitsük ki a következőképpen: "A hegyvidéki gazdaságok többségében támogatjuk az egyirányú husmarha ágazat kifejlesztését, elsősorban a már megalakult termelési rendszerhez kapcsolódva." A 9. oldalon a II. 1. pont első bekezdésében javaslom a második és harmadik mondat felcserélését és néhány szó kiegészítéssel hangsúlyt adni annak, hogy az intenziv fajták elterjesztése, az agrotechnikai eljárások fejlesztése mindkét körzetben feladat. I futói**?'*' /