MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1978. március 30. - 1979. december 14.
8. doboz 1978. 03. 30. – 1979. 12. 14. - 130. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1978. június 15. - Oldalszámok - 130. őe. 2. o.
- 2 Hozzászólások: Tóth Mihály elvtárs; az oktatáspolitikai határozatot követően a megye termelőszövetkezeteiben is fellendült a közoktatási munka segitése. Különösen felgyorsult ez a folyamat a közművelődési törvény megjelenése után, melyet elősegitett a törvényhez kapcsolódó politikai, állami, társadalmi szervek által kiadott irányelv, útmutatás. Ezek a dokumentumok a szövetség munkájában is éreztette hatását. A két szövetség összevonása óta több fórumon megtárgyalták a feladatokat, testületi üléseken megfogalmazódtak a tennivalók, határozatok születtek az elvégEendő munkákra. A feladatok, célkitűzések megvalósitása érdekében közművelődési bizottságot hozott létre elnökségük, melynek feladata az oktatás területének koordinálása, segitéáe, irányitása a tagszövetkezeteikben. A beszámolóhoz kapcsolódva néhány eredményről, illetve gondról, problémáról kivan szólni, amelyek elősegitik vagy gátolják a termelőszövetkezeteik tagságának, dolgozóinak tevékenységét, a munkaerőigény és a szakemberszükséglet kielégitését. Az oktatási intézményekkel való együttműködés során megemliti példaként Kál, Pély, Tárnáméra, Domoszló termelőszövetkezeteket, ahol 2.000 Ft-tól 15-20 ezer forintos évi támogatást adnak óvodai játékok, iskolai felszerelések vásárlására. Szövetségük e jó példákat propagálja és serkenti a tagszövetkezeteket a példa követésére. Örülnek, és jónak tartják, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolák áttérnek a szakmunkáséélu képzésre, mert ez javitani fogja a termelőszövetkezetek szakember ellátottságát. E területen nem állnak valami jól, különösen sok problémát okoz az állattenyésztésben mutatkozó szakmunkáshiány. A gyorsan fejlődő gépesités is egyre több szakembert követel akár a kezelést, vezetést, akár a javitást vesszük figyelembe. Megyénk egyre nagyobb mértékben vesz részt a zöldségprogram megvalósításában, ezért igen fontos a termelés és feldolgozás területén egyaránt a szakmunkásképzés, mert csakis igy tudnak szövetkezeteink eleget tenni a mennyiségi és minőségi követelményeknek. Maguk is igyekszenek e gondon enyhiteni, ugyanis szorgalmazzák a termelőszövetkezetekbe kihelyezett szakmunkásképzést, mely a személyi feltételek hiánya miatt nem valósulhat meg. Van azonban jó példa is, Ecséd, ahol 25 fővel kihelyezett szőlész szakmunkásképzés folyik, vagy Hatvan, ahol mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásokat képeznek rendes nappali iskola formájában. Hasonlóan szorgalmazzák és anyagilag is támogatják az általános iskolai felnőtt képzésre irányuló törekvéseket, bár ez nehezebb kérdés, itt jobb együttműködésre van szükség az oktatási intézményekkel. Hasonlóan jobbá kellene tenni az általános iskola és tsz együttműködését a tanulók mezőgazdasági gyakorlati foglalkoztatásában, hogy gyermekeink valóban megismerjék, megkedveljék a mezőgazdasági nagyüzemi tevékenységet. Csakis közösen tudjuk elérni, hogy minél több fiatal válassza a mezőgazdasági pályát és igy biztositsák a munkaerő utánpótlást a mezőgazdasági üzemekben. Í íiévsü megyei I Levéltár
