MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1964. június 25. - 1966. december 23.
3. doboz 1964. 06. 25. – 1966. 12. 23. - 48. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. május 20. - Oldalszámok - 48. őe. 11. o.
- lO -jyik kampányjellegű feladat, amit bizonyos szerveknek "bizonyos határidőre el kell végezni. Másik az ideológiai munkának folytatása hosszú éveken keresztül. Van olyan téves nézőt, hogy az ideológia "bonyolult dolog, tul bonyolult ahhoz, hogy egyszerű emberek megértsék, ez azw ideológusok feladata. /Őszintén szólva, egyik-másik ideológiai cikk kelt is ilyen benyomást, hogy ez nem sgyszerü embereknek való. Időnként olvashatók olyan cikkek is amin egyszerű ember nem tud eligazodni, még ,én magam sem./ Nem ilyen az ideológia elvtársak. Az minden embernek való. A mi mindennapi életünk tapasztalatai támasztdák alá a mi ideológiánkat és minden ember megértheti azt* Amiről Horváth elvtárs beszélt az is bizonyltja, hogy azok az emberek elsajátították a mi ideológiánkat. 3z azt igazolja, hogy ; a bányászok, parasztok is el tudják sajátítani a mi ideológiánkat. Nagyon igaza van Horváth elvtársnak abban, hogy az ilyen példákat nekünk propagálni kell. Horváth elvtárs által elmondott példák is mutatják, hogy nemcsak elsajátítják ezek az emberek; 9 a mi ideológiánkat, hanoin alkalmazzák is a mindennapi életbon. A mi ideológiánk nem olyan bonyolult dolog, ami néhány kiváltságosaknak való, hanem olyan, hogy mindenkinek való és mindenkinek kell a munkájához. Nem akarok a határozatok ellen beszélni, mert azokra nagyon is szükség van. Még inkább szükség.van a határozatok jó végrehajtására, de leginkább arra van szükség, hogy legyenek olyan embereink, akik meg is értik ezt a határozatot, akik tudjákj hogy erre szükség van és miért van szükség arra, amit tesznek. Sz is-arra mutat, hogy az ideológiának jelentős feladatai vannaK. shány szót a szövetségi politikáról. Itt részben elméleti, részben gyakorlati kérdésekről van szó. Viszonylag világosabbak •az elméleti problémák, mert azt mindenki, aki tanult marxizmust megtanulta, hogy a munkásosztály legkövetkezetesebben forradalmi osztály, legkövetkezetesebben szocialista osztály, a munkás• osztály a hivatott vezető a szocializmusért folytatott harcban. Itt-nincs különösebb probléma. Itt szábé,lyok, leszögezések vannak. Helyes az a megállapi uás, hogy a forradalom idején és később is mig osztályok vannak a munkásosztály vezet. Sbbol le kell vonni olyan következtetést, hogy a munkásosztály tagjai nagyszámban ott vannak a vezetésben, Másrészt le kell vonni olyan következtetést is, hogy nemcsak a munkások képviselik a munkásosztály érdekeit, hanem az is, aki nem munkás volt, de a mi politikánkat képviseli a munkásosztály szerepét valósitja, meg. De a nagy többséget tekintve, valószinü tehát, hogy a munkások nagy szarában kerülnek be a vezetésbe. A konkrét gyakorlati esetek eldöntésénél azonban nem:sokra megyünk ilyen általános azbályokkal, leszögezésekkel. A gyakorlatban, ugy merülnek fel a problémák, hogy arra a bizonyos posztra kit helyezzünk? Ilyen kérdésben minden esetben ugy kell dönteni, hogy használjon a munkásosztálynak és a szocializmus ügyének. Az egyéb funkciók betöltésénél azt vizsgáljuk mennyire megbízható az illető politikailag és mennyire érti azt a feladatot, amit el kell végeznie. Ha ezt az elver alkalmazzuk, nem lesz baj abból a szempontból sem, hogy a munkásosztály elégséges számban van-e képviselve. Mit jelent ennek a helyes elvnek az alkalmazása? Nemcsak azt jelenti, hogy ha egy funkciót be akarunk tölteni megnézzük mennyire fejlett az illető politikailag és hogyan érti a szakmáját, hanem ugy kell felkészülni erre, hogy a munkások kö zül Ham megyei Levéltár •
