MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1961. február 4. - 1964. március 25.
2. doboz 1961. 02. 04. – 1964. 03. 25. - 24. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1961. február 4. - Oldalszámok - 24. őe. 8. o.
1 » ' . • Ennek voltak pozitiv és negativ árnyalatai. A pozitiv az. hogy ez a szervezés viszonylag gyorsan ment. A negativ része mindénekelőti az, hogy az egyéni parasztgazdálkodás^ a normálistól egyreinkább eltér. Megszűnt, vagy legalább is minimálisra csökken .a termeléshez feltétlen szükséges beruházások száma és értéke. 1931-től l94o-ig lo éves átlagot véve alapul kenyérgabonából 6.8 q-át termeltünk. Most az utóbbi éveket véve alapul ugyanannyi sz^mu egyéni i azdaségoknál ez a termésátlag mintegy o,5 q-val csökkent. Ez a csökkenés nyomta magát az egyéni parasztgazdaságot és parasztot is. Egyreinkább abba az irányba kényszeritette, mivel uj beruházást, u.j befektetést nem végzett, vagy csak minimálisát, hogy valami más utón, ne a termelésből, szerezzen több hasznot. Ekkor kezdődött a piacon való olyan Sh jelentkezés, ami ielsnferte az árakat, ami spekulációt szült, s amivel a parasztság becsületes része sem értettegyet. Abasáron maguk a parasztok mondják - akik ott élnek - erősebb intézkedéseket a bor spekulánsok ellen. Ebben a községben kb. 2o-23 í^-kal több bort adnak el, mint amit megtermelnek. Ezt a folyamatot maga a parasztság is világosan, vagy tőlünk is világosabban látta és látja. De látta azt is, hogy ez sem megy sokáig. És a kiút csak a nagyüzemi mezőgazdaság lehet. Kb. ez volt a parasztság készülődése erre az útra. Készült a munkás is. Tudta és látta, hogy a mezőgazdaság termékeiből egyre kevésbé tudják kielégiteni ^^ az igényeket. Tudta, hogy előbbre kell lépni, mert az egyéni paW^ rasztgazdaság mér ezeket az igényeket kielégiteni nem tudja. Még a munkás az ipari termékek egyre olcsóbbá tételéért harcol ás olcsóbb termákeket akar adni a falunak, addig a mezőgazdaság terméke nem mindenben'kielégítő. E két baráti osztály kölcsönös poblémájét csak a nagyüzemben lehet és lehetett feloldani. T hát ez a tudott, vagy nem tudott,, de ténylegesen meglévő probléma napirendre tűzte önkénytelenül is a mezőgazdaság szocialista átszervezését. így tehát semmiképpen sem elhamarkodott, hanem az érdekeket helyesen kifejező lépés volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének napirendre tűzése. Hogyan másképp lehetett volna ezt megoldani? Ha maga az élet, a falut ( is nem kényszeriti ennek megoldására. Maga a falu néhány év alatt 3o évet öregedett. Azért, mert a felnövő uj generáció mér nem akar apja nyomdokain haladni 2-3 órakor kelni, lo-ll órakor lefeküdni. J©bbat, ujabbat, kulturáltabbat akar, mivel ezt még csak a városban, az ipari üzemekben kapta meg, otthagyta a falut és e lment. Ezért
