MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1961. február 4. - 1964. március 25.
2. doboz 1961. 02. 04. – 1964. 03. 25. - 27. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1961. október 26. - Oldalszámok - 27. őe. 45. o.
- 21 Most jutunk el ahhoz a kérdéshez, hogy mi van az albánokkal, mert a XXII. kongresszuson nincsennek jelen az albán munkáspárt vezetői. Hruscsov elvtárs és nagyon sokan kemény bírálatban részesítették az albán munkáspárt vezetőit. Arról van szó elvtársak, hogy Albániában van egy elvtelen klikk, azt csinálják, amit nálunk csináltak 51-52-ben és amit csinált a Szovjetunióban Sztálin. A Szovjet kormány nagyarányú segítséget és teljes támogatást biztositott az albán népnek, ügy tekintették, mint a szocialista tábor tagját. A Varsói szerződésből is egy sor kötelezettség hárul Albániára, Izeket a kötelezettségeket nem vállalta. Albániában ez a klikk elnyomja az albán népet, üldözi a régi kommunista vezetőket, akik a szovjet albán igazi barátság hivei és a Szovjetunió XX. kongresszusának politikáját akarják. És nemcsak üldözés, hanem bebörtönzés és felakasztás. Hogyan néz ki az Albán párt és albán nép közötti viszony? Az albán j^. pártvezetés semmiféle kritikát nem tür. Íz régen is igy volt Alw bániában. Pl. az albán pártkongresszuson felállt egy járási titkár és azt mondta: lelepleztünk járásunkban 3 ellenséges elemet, mind a hármat fejbelőttük. Később kiderült, hogy becsületes emberek voltak. Lehet-e hinni, hogy egy ilyen pártvezetés,amely szovjet ellenes politikát folytat, rágalmazza a Szovjetuniót, szovjet ellenes cselekményeket tesz, hogy szocialista politikát folytat. Íz nem szocialista politika elvtársak. A harcot folytatni kell a dogmatizmus, revizionizmus, jobboldali elhajlások ellen. Szeretnék néhány szót szólni a német kérdésről. Jónéhány héttel ezelőtt akadtak nálunk emberek, akik azt mondták, hogy miért élezte ki a Szovjetunió a nemzetközi helyzetet azzal, hogy bejelentette, hogy decemberben megkötik a német békeszerződést. Most ugyanazok az emberek vetik fel, hogy miért vetette fel Hruscsov elvtárs, hogy ha a nyugati államokban van tárgyalási HjM készség a német békeszerződést illetően, akkor a Szovjetunió ^i néhány hónapot vár, illetve néhány hónappal elhalasztja a békeszerződést. Hőször is nem a Szovjetunió élezte ki a német kérdést. A német kérdést a történelem tűzte napirendre. A német kérdés nem egy külön kérdés, hanem az általános és teljes leszerelésért folyó harc, ecz egymás mellett élés harcának elengedhetetlen része. Ha a világ népei elvárják tőlünk, hogy következetesen harcoljunk a béke biztosításáért, akkor kötelességünk a német kérdést megoldani. Íz egy folyamatos harc. Nem fog a szánkba röpülni galambként a béke. Olvasták az elvtársak Hruscsov elvtárs beszámolóját, hogy milyen legyőzhetetlen erő áll a mi rendelkezésünkre, hogy megvédjük a békét. Mi kommunisták vagyunk, ezt az erőt nem akarjuk fegyveresen felhasználni. Azonban, amig imperializmus van, fennál a háborús veszély. Harcoljunk a békéért es a békés egymás mellett élés megteremtéséért. A nagy világméretű harcnak egyik csatája a német kérdés, amelyet mi természetesen a békés tárgyalások utján akarunk megoldani. Az imperialista világ erre ugy reagált, hogy megoldjuk fegyverrel* Most azonban kijelentik, hogy a* hajlandók tárgyalni. Erre mondja Hruscsov elvtárs, ha van tárgyalási készség bennük, hogy békésen megoldjuk a német kérdést, várjunk vagy 2 hónapét. Ezért azt javasolom, hogy szálljunk szembe azzal a nézettel mintha a Szovjetunió megalkudna. f i i»m ,, , f m IMffBSIMOTQi Uvéttáf
