MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.
1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 22. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. október 25. - Oldalszámok - 22. őe. 39. o.
- 21 A beszámolóból is hallottuk, az elvtársak is elmondták, hogy az előirányzott 8 órás munkaidő nincs kihasználva. Ebből sok olyan idő jön le, amelyet törvény szerint nem lehet pihenő időnek tekinteni. Az a feladatunk, hogy a 8 órás munkaidő termelésben legyen eltöltve. Akik a termelőszóvetkezettel közelebbi kapcsolatban vagyunk, "mindannyian tudjuk, hogy a termelőszövetkezet fiatalabb tagjai ipari munkára jelentkeznek* Amikor beszélgettünk ezekkel a termelőszövetkezeti tagokkal azt a választ adták, hog^r kevesebb munkával az iparban többet lehet keresni, mint a mezőgazdaságban. Vannak akik olyan példákat hoznak fel, hogy segédmunkás, aki semmiféle szakmához nem ért, már az első hónapban 15oo Ft-ot keres az üzemben, líyilvánvaló dolog, hogy az ilyen lazaságok, amelyek mások által is fel lettek vetve, mindenekelőtt megszüntetendők^ mert nem engedhető meg az, hogy olyan bérek kerüljenek kifizetésre, amelyek mögött mmnka nem áll. Ez a mezőgazdasági munkára is vonatkozik. Ag állami gazdaságoknál is igen fontos feladatnák • kell £ tekinteni, hogy le legyen dolgozva az előirt munkaidő produktiv w munkával. Amikor ilyen nagy feladat előtt állunk, mint most is, a párt azt a módszert választotta, hogy a dolgozókhoz fordult, feltárta azokat a problémákat, amelyek vannak, meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket meg kellett oldani es a dolgozók segitségét kérte ezeknek -a megoldásához. Most is ezt a módszert kell követni, mintahogy B,orka elvtárs is elmondta. Itt sok felszólaló elvtárs, de különösen a Furucz elvtárs mutatott rá arra, hogy mennyi tartalék rejlik azokban a mozgalmakban, amelyetet a dolgozók között a pártszervezetek, szakszervezetek olyan eredményesea szoktak megoldani. Most is a dolgozókhoz kell fordulni, r hogy azok a-problémák, amik felmerültek, meg legyenek oldva. Amikor azt mondjuk, hogy a termelés növelése ilyen fontos feladatunk, gondolni kell arraj hogy ez nemcsak az ipari termelésre vonatkozik, hane a népgazdaság minden ágára, igy a mezőgazdasági termelésre is. En mint a tanáps egyik vezetője a mezőgazdasággal is igen közeli kapcsolatban vagyok. Engedjék meg az elvtársak, hogy, részletesen ismertessem a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetét. a mezőgazda0 ság jelenlegi munkáját. Azt hiszem, hogy szélesebb körű az a probw léma ? és súlyánál fogva nagyobb jelentőségű annál, minthogy ezt csupán a tanácsok munkájára lehetne leszükiteni. Azért ragadom meg = az alkalmat ennek a problémának a felvetésére, mert itt jelen vannak a pártbizottság tagjai. Ugyanis az őszi mezőgazdasági munkáknak eredményes elvégzéséről, az őszi betakarításról, őszi vetésről van szó. Ezek sem egyforma súllyal jelentkeznek. Az őszi betakarítás a legfontosabb tennivaló ? amit most meg kell oldani, hogy ne akadályozzak ezek az őszi vetési munkát és nem utolsó sorbaö, hogy gazdasági erejét a termelőszövetkezeteknek növeljük. Ha megvizsgáljuk a termelőszövetkezetek ezévi működését, akkor azt látjuk, hogy termelőszövetkezeteink, igen jelentős része a bevételi tervet nem teljesítette. Ehhez sok minden járult hozzá, többek között az is, amiről Yajda elvtárs beszélt, de olyan pyToblémák is hozzájárultak ehhez, hogy bizonyos növények nem is lettek megtermelve, vagy ha meg is lettek termelve, sokkal kisebb terméseredményt értek el, mint amit megterveztek. Ezek befogják folyásolni a termelőszövetkezeti tagokmunkaegység, részesedését is. Világosan látható, hogy ez évi tervünkben betervezett megyei átlagot nem fogják tudni teljesiteni, Ezen nem változtat az, hogy néhány termelőszövetkezetünk tervét tulteljeS i 1 tl *..f?? a keil törekedni minden kommunistának, hogy minden termény Dekerul^on a termelőszövetkezetek közös raktárába, hogy a termelőszövetkezetek bevételét növelni tudjuk. IHwwaaflwi
