MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.
1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 22. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. október 25. - Oldalszámok - 22. őe. 30. o.
- 14 Vajda László elvtárs; /MT. Mg, oszt.vez,/ Putnoki elvtárs referátumában értékelte a megye gazdasági helyzetét. Súllyal az ipar helyzetével foglalkozott, de értékelte a mezőgazdaság helyzetét is, és megállapította, hogy eredményesen dolgozott ebben az évben a mezőgazdaság is. Kétségkívül értünk el eredményeket a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek megszilárdításában, azonban, hangsúlyozni kivánom, hogy az eredmények mellett hibákat is követtünk el és én mint a megyei tanács mezőgazdasági osztály vezetője magam is érzem felelősségét a hibák elkövetésének. Itt elsősorban a tervek készítésére a termelőszövetkezetek termelési és pénzügyi terveiknek elkészítésének hibáiról, hiányosságairól és ennek alapján az ez évben szerzett tapasztalatokról kivánok szólni. Á termelőszövetkezetek 196o évi termelési terveinek irányelveit a A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya 1959 novemberében elkéw szitette azt a Párt VB. jóváhagyva kiadta, melv_ irányelvek alapján készítettük el a terveket. Az irányelvek alapján eltészitett tervek jók voltak, azonban a termelőszövetkezeteknek egy része a tagság rossz hozzáállása következtében, leszámítva az elemi károkat a kedvezőtlen időjárást nem tudta teljesiteni termelési és pénzügyi tervét, melynek következeiében ezeknek a tsz-eknek a zárszámadási eredményük igen gyenge lesz. Itt elsősorban azokra a kétlaki ipari települések körzetében lévő termelőszövetkezeti községekről van szó, mely községeket a tél folyamán ±11, kora tavasszal szerveztünk át. Itt van pl, a róasaszentmártoni Rákóczi termelőszövetkezet,. Ennek a termelőszövetkezetnek 153o kh. közös szántóterülete van, 48o tag irta alá a belépési nyilatkozatot. Ez a termelőszövetkezet is elkészítette ezévi termelési és pénzügyi tervét, a tagság a tervekkel egyetértett, azonban amikor a tervek ill # a tagság, 111, a munkák végrehajtásában kellett volna résztvenni a 48o tagból a legfontosabb munkák idején mindössze csak 6o~8o tag vett részt rendszeresen. Ez oda vezetett, hogy a növényápolási munkák idején jelentős kukorica és burgonya területek maradtak meg kajaálatlanul. Ki kivánom hnagsulyozni, •hogy a termelőszövetkezeti tagság döntő részét a bányászok feleségei tették ki, akik amikor egyéni gazádlkodók voltak, rendszeresen résztvettek a termelőszövetkezet munkájában. Most amikor a közös gazdálkodásról volt szó ezeket az asszonyokat egyáltalán, vagy igen kis részben sikerült csak bevonni a közös munkába. Arra hivatkoztak, hogj a férjeiknek jó füzetesük van és ebből megtudnak élni, A bányászok ±11, az ±par± munkások am±kor m±nt kétlakiak 3-4-5 kh. területen gazdálkodtak a földről mentek a munkába és a munkából jövet szitén a földjükre mentek ki és elvégezték a szükséges mezőgazdasági munkákat. Jól lehet, hogy ezek a kétlaki munkások elsősorban a saját szükségletükre termeltek, de árut nem adtak a népgazdaság részére. Ez luxus volt, éppen ezért kerültek átszervezésre ezek a községek is, hogy több árut tudjunk ezeken a területeken adni a városi lakosság ill, a népgazdaság részére. Jól lehet, hogy ezekben a kétlaki községe ben mint pl. Rózsaszentmárton, Lőrinci, Pétervására, Mátraderecske stb, azért nem dolgoznak a családtagok és volt kistulajdonosok, hogy bebizonyítsák a tsz-ek életképtelenségét, és majd visszakapják földjeiket. Mi nem arra gondoltunk, hog;g ezekben a községekben az ipari munkásság végezze a munkát a termelőszövetkezetekben, hanem arra és arra is ment a szervező munkánk elsősorban, hogy elsősorban o. hivatás szerűen földmüveléssel foglalkozó tagok és az ipari munkásság családtagjai végezzék a munkát, j Heves megyei I L '•«*«» J
