MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.
1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 22. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. október 25. - Oldalszámok - 22. őe. 22. o.
hr - 6 ¥eszprém megyei Épitőipari Vállalat élüzem cim elnyerése. 5*9 % alaprentabilitást mutatott ki, holott a 3 %-ot sem haladta meg* Kifizettek namis eredmény alapján többszázezer Ft. nyereségrészesedést, jutalmat stb. és komoly eszem-iszomot is rendeztek* Súlyos hiba van a beruházások előkészítése vonatkozásában is, mert pl a Bélapátfalvái Cementgyár pakura-tüzelésre való átállitása a programtervezet szerint lo millió Ft. beruházást igényel, s amikor mi azt felülvizsgáltuk megállapítottuk, hogy a kivitelezés 18 millió Ft. ráfordítást igényel. Á debreceni Gördülő Csapágygyár beruházásához évekkel ezelőtt le-, szállították az importból eredő mintegy 2o millió deviza Ft. értékű gépeket, amelyek az udvaron hevernek, mivel a gépeket befogadó épület még a mai napig sincs befejezve. Általában a tervellátottság sem kielégítő. Baj van a Tervező Irodával is, mert a tervet hibásan készítik el, és azokat,gyakran menetközben • teli módositani, ami jelentős költségtöbbletet okoz, késlelteti a kivitelező vállalat munkáját és eltolódik a létesítmény befejezése t illetve üzembehelyezése is. Igen káros jelenség, hogy az iparunk milliárdon felüli normafeletti anyagkészlettel rendelkezik, mert ezzel egyrészt jelentős pénzeszközöket kötnek le a vállalatok, másrészt készletgazdálkodás alá vont anyagokat vonunk el onnan, ahol éppen arra szükség volna. Ezt a jelenséget tapasztaljuk a Heves megyei Építőipari Vállalatnál is. Meg kell azonban jegyeznem, hogy sok esetben ezért nem csupán az épitőipari vállalat felelős, mert ha a kivitelező építőipari vállalat kellő időben nem ismeri a következő feladatait, az anyagot sem tudja a szállítást megelőző 5o-6o-9o nappal előbb megrendelni, ezért is rendkívül fontos, hogy a kivitelező vállalat a tervdokumentációt időben megkapja* Az elmúlt év célkitűzése az volt, hogy a beruházások befedezetlen állományát a minimumra csökkentjük és a fennálló rendelkezések értelmében addig uj beruházás nem engedélyezhető, amig a folyamatban lévő beruházás anyag ós pénzeszköz fedezete biztosítva nincs* Sajnos nem ez történt 196o-ban, mert a befejezetlen beruházások állománya az eddigi jelek szerint nem hogy nem csökkent, hanem emel4* kedett. Súlyos hiba, hogy egyes beruházók a befejezetlen beruházásokat a bank felé nem számolják el, az üzembehelyezési jkv* felvételétől számított 5o napon belül, igy sok befejezett beruházást befejezetlenként tartaunk nyilván* Utóbbi időben több esetben fordult elő, hogy minimális községfejlesztesi alapból jelentős volumenű beruházást kívánnak létesíteni* A községfejlesztési alap a pénzszükségletet nem fedezi, igy a befejezéshez szükséges többszázezer forintot előre meg nem tervezett beruházási keretből kívánják biztositani. Az is kétségtelen tény, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a községek községfejlesztési alapbevétele lényegesen csökkent* Gyakori jelenség, hogy a hitelkeret és pénzfedezet nélkül kezdenek el beruházást, s amikor as már folyamatban van, akkor futkosnak a pénzforrás megteremtése érdekében* ügyancsák figyelmet érdemel az a tény is, hogy az építőiparunk gépesítése nincs, kellőképpen kihasználva, de az is tény, hogy ezen a téren a gépesítés sem teljes mértékben kielógitő. f HemnNOPH [ iwfflir J
