MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.

1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 20. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. április 21. - Oldalszámok - 20. őe. 29. o.

- 11 fel tanácsaink. Mindenekelőtt költségvetési célokra, mert előre nem látható és a költségvetések összeállításakor meg nem tervezett kiadások fedezetéül póthitelként a községi tanácsok rendszerint a költségvetési többletbevételeket szokták felhasználni. A többletbevételek igy is a közösség érdekeik szolgálják. Amikor ilyen célokra azonban nincsen szükség, akkor községfejlesztési célokra használják fel. 1959-ben községi és városi tanácsaink mintegy 5 millió forintot használtak fel költségvetési többletbevételből községfejlesztési célokra. Ha figyelembe vesszük, hogy az egész megyében 9 ooo ooo fórint volt az összes költségvetési többletbevétel, akkor azt láthatjuk, hogy még jelentős tartalékokkal lehet évente számolni ebből a fedezeti forrásból is. d/ A tanács tervében és költségvetésében jóváhagyott beruházások és felújítások kivitelezése során társadalmi munkával elért • megtakarítások értéke. 1959-ben 87 ooo ooo forintot te6t ki a tanácsi állami beruházás és 24 ooo ooo forintot a költségvetésben előirányzott összes tanácsi felujitás. Az állami beruházásokból való megtakarítások összege 1959-ben csupán 185 ooo forint volt, az összes beruházások mintegy o,5 %-a mindössze. Tanácsaink a beruházások megtakarításában lévő lehetőségeket távolról sem használják ki. Ha csak az alapozásnál a társadalmi munkával elérhető megtakarítást, az anyagszállításnál a társadalmi munkával elérhető megtakarítást vesszük is számításba, véleményünk szerint mintegy 4,5 %-ot, 2-5 millió Ft-ot lehetne községfejlesztési célokra fordítani, amely 2-5 kisebb kultúrház, vagy 6-*8 pedagógus szolgálati lakás, vagy 6 km ut, vagy lo km-nyi normál járda, vagy 5-6 furott kut megvalósítására biztositana hitelfedezetet. Abban, hogy a beruházásokból és felújításokból való megtakarítás ilyen alacsony, nemcsak a községi és városi tanácsok, hanem elsősorban a megyei tanács végrehajtóbizottsága és szakigazgatási szervei felelősek, mert nem értesitjük a községi tanácsokat arról, hogy milyen társadalmi munkákat igényelünk