MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.

1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 20. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. április 21. - Oldalszámok - 20. őe. 23. o.

- 5 tanácsülés fogadta el a városfejlesztési tervet, melyet még azon az ülésen meg is változtattak. Vagy például ugyancsak itt október 15-én tartott tanácsülésen 500 000 Ft bankhitel felvételét határozta el a tanács a : szabadtéri szinpad épitésére és ugyanakkor a szabadtéri szinpad már kész volt. Ilyen esetek vannak, amikor a tanácstagok kész helyzet elé vannak állitva, amely távolról sem csak Gyöngyös városban fordult elő. Ebből aztán az következik, hogy a tanácstagok a terveket nem érzik magukénak és nem mozgósítják a lakosságot, nem ismertetik a terveket, s ennek az a következménye, hogy a lakosság nem tájékozott arról, hogy hová is fordítják azokat a forintokat, amelyeket községfejlesztési célokra befizettek. A községfejlesztési terv a tanácsok egységes terve, "amely magában foglalja a tanács éves népgazdasági tervében és költségvetésében előirányzott feladatokat, továbbá a tanács által teremtett helyi erőforrásokból megvalósítható célkitűzéseket." A községfejlesztési tervek készitése általában tartalmilag igy történik, ahogy ezt a törvényerejű rendelet előirja. Tan azonban egy néhány probléma is, amely már a készítésnél felmerül, ez pedig az, hogy a felsőbb tanácsi szervek, mi a megyei tanács nem bocsájtjuk időben rendelkezésre a községeknek azoknak a létesítményeknek a jegyzékét, amelyek területükön a községfejlesztési tervek időszakában megvalósulnak. A mi tervosztályunk elsőrendű feladata az, hogy a községi tanácsokat értesitse a járási tanácsok utján, hogy melyik évben milyen állami beruházásból megvalósítandó létesítmények vannak betervezve a község területén. Ennek elmaradását sokszor azzal indokolják, hogy atervváltozások miatt jobb, ha nem kapják meg a községek a tervjavaslatokban szereplő létesítményjegyzéket, mert ha aztán ezek nyilvánosságra kerülnek és megvalósításuk valamilyen akadályba ütközik, a lakosság Ígérgetésnek veszi és hátrányosabb politikai hatást vált ki a dolgozók között, mint ami előnnyel az jár, hogy a tervbe ezeket felveszik. Nincs igazuk az aggályoskodóknak azért, mert ha nem szerepelnek létesitmények'a községfejlesztési tervekben, nem áll módjában a községi tanácsoknak társadalmi erők mozgósitása és ezen ke1 Levétlár J