MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1988. szeptember. 22.

747. ő. e. (41. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1988. IX. 22. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat az átjelentkezési kötelezettségüket nem teljesítő párttagok törlésére; javaslat pártból való törlésre (Lintallér Lászlóné); javaslat pártalapszervezet létrehozásával kapcsolatos állásfoglalásra (Egervin, V. és X. sz. Általános Iskola); javaslat munkásőrségből történő kilépéssel, kizárással kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat munkásmozgalmi tevékenység keltének módosítására; javaslat függetlenített titkári státuszok megszüntetésével kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat hatáskörbe tartozó nyugdíjazásra vonatkozó előzetes állásfoglalásra (dr. Varjú Vilmos); feladatterv a végrehajtó bizottság 1988. augusztus 24-ei határozata alapján; javaslat a városi pártbizottság hatásköri listájának módosításával kapcsolatos állásfoglalásra. - 2. Jelentés az MSZMP Eger Városi Bizottsága 1988. június 30-ai - a pártszervezetekkel folytatandó párbeszédre vonatkozó - határozata végrehajtásának tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató a VII. ötéves tervidőszak lakásépítési és lakásgazdálkodási célkitűzéseinek időarányos teljesítéséről, javaslat a további feladatokra. - 4. Különfélék.

Az információáramlás zárlatossága eleve maga után vonja a bizonytalanságot, az ideológiai megalapozhatóság hiányát és az alapszervezetek elszakadását a PB-tól. Nem egy esetben ebből származik az is, hogy maguk a párttagok "ellenzéki" álláspontot foglal Az alapszervezetek szerepének, önállóságuk fejlesztésének kérdésében a megkérdezettek ugy nyilatkoztak, hogy a községi és a kis létszámú /"jelentőségű"/ munkahelyi alapszervezetek hátrányos helyzete ma egyértelmű. A városi és a jelentősebb munkahelyi alapszervezetek, a bővebb információ, személyes ismeretség és a - nem rossz értelemben vett - kapcsolatok révén, sokkal inkább részesei a politikai életnek, mint az előbb emiitettek. E kérdéskör kapcsán a tapasztalatok összegzésekor kirajzolódik a z alapszervezetek elöregedésének tendenciája is. Ezt egyfelől a nyugdijas párttagok problematikájának állandó visszatérése, másfelől a pártépités nehézségei jelzik. Több alapszervezet, az önállósággal - mint lehetőséggel még nem tud mit kezdeni. Valamennyien, de ezek különösen igénylik az irányitó pártszervek fokozott elvi útmutatását. Ugy tűnik, hogy a több évtizedes gyakorlat, a felülről jövő irányitás és útmutatás, a határozatok levitele, "berögződött" a pártmunkába és ma is hat. A pártmunka egyik legnagyobb gyengeségének tartják, hogy határozatainkat nem, vagy csak alig hajtottuk végre. Ezt ugy vetik fel, hogy minden bizonnyal azért, mert nem volt realitása a helyzetértékelésnek, de a feladatok meghatározásának sem. Ezzel magyarázzák, hogy az alapszervezetek napjainkban elbizonytalanodtak a "hogyan tovább" kérdést illetően. Ugy Ítélik meg, hogy a pártvezetésnek és a párttestületeknek a legfontosabb kérdésekben dönteni kell, de vállalniok kell az ezzel együttjáró felelősséget is. A pártépitő munkában egyik legsúlyosabb problémaként vetik fel az ifjúság fokozatos eltávolodását a párttól. /Bizonytalan lét, kilátástalan jövő..../ "Nehéz ma a fiatalokat megnyerni" mondják. Vagy, "A jelölteknek feltételei vannak" . Talán ezért is többen a középkorúak tagfelvételét szorgalmazzák, velük erősitve a lakóhelyi illetve a körzeti alapszervezeteket.