MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1988. július. 13.

745. ő. e. (41. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1988. VII. 13. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés az ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka tapasztalatairól. Javaslat az ideológiai munka fejlesztésének feladataira. - 3. Javaslat a városi párt végrehajtó bizottság 1988. II. féléves üléstervére. - 4. Különfélék.

A fiatalok többsége nagy fogékonysággal veszi tudomásul a rohamos technikai fejlődést, de nem érzékelik ezek társadalmi gyökereit, lehetőségeit. Sokan megkérdőjelezik körükben a szocialista társadalmi rendszer magasabb rendű voltát, miközben igényük a szociális biztonságra eredendően és természetesen jelenik meg. Gondolkodásukban megfigyelhető egyfajta elbizonytala nodás, értékvesztés, hamis és talmi értékek utáni vágyakozás

. Többségük a kapitalizmust azonosítja a legfejlettebb tőkés államokban megvalósult gyakorlattal - árúbőség, magas technikai színvonal -, s a turistautak, az idegenforgalom fellendülésén keresztül, valamint a nyugati filmek felszínes csillogásából ítéli meg korunk kapitalizmusát. Ugyanakkor az agresszió és terrorizmus terjedését, a féktelen fegyverkezést, más népek ügyeibe való beavatkozást, az erőszakolt gazdasági szankciókat, a sportrendezvények bojkottálását stb. elítélik. A nemzetközi helyzet megítélésénél lakosságunk nagyobbik része úgy foglal állást , hogy a béke ügye a legfontosabb

, mert szinte minden rétegnél ós korosztálynál jelen van a háborútól való félelem. Egyéb kérdésekben a többség a tömegkommunikációs eszközök segitségévol "próbál" állást foglalni, de úgy fogalmaznak, hogy átlagos politikai műveltséggel nehezen lehet eligazodni a nemzetközi politika útvesztőin. A hírközlő szervek tudósításait a megkérdezettek többsége kritikusan szemléli, ezek a

ktualitását , nyíltságát egyre jobbna

k ítélik

. Ugyanakkor, főleg értelmiségiek hiányolják, hogy a nacionalizmus bélyegétől való félelem miatt, a nemzeti büszkeségről, a nemzettudatról még mindig keveset merünk beszélni. Úgy vélekednek, hogy új gondolkodásmódra lenne szükség a szo cialista hazafiságról, és az internacionalizmusról is. A belpolitikai jellegű tudósításokat illetően nehezményezik, hogy helyenként túl sok a negativ hangvételű, a tényeket egyoldalúan, vagy torzítva bemutató, provokatív híranyag.