MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1988. január. 6.

737. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1988. I. 6. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Kovács József, Szabó János); javaslat pártfegyelmi vizsgálat indítására (Morvay Miklós); javaslat pártalapszervezet létrehozására (a VI-os körzet kettéválasztása); javaslat munkásőr-felvételre. - 2. Jelentés a Balázs Ignác Munkásőregység 1987. évi munkájáról, javaslat az 1988. évi feladatokra. - 3. Tájékoztató Eger és vonzáskörzete környezetvédelmének helyzetéről. - 4. Jelentés az MSZMP Eger Városi Bizottsága középtávú káderutánpótlási és képzési tervének 1987. évi végrehajtásáról. Javaslat a terv aktualizálására és az 1988. évi kádercserékre. - 5. Javaslat a városi pártbizottság, a fegyelmi bizottság és a pártbizottság munkabizottságai 1988. évi munkatervére és a végrehajtó bizottság 1988. I. féléves üléstervére. - 6. Különfélék.

Heves megyei Településtisztasági Vállalat veszélyes hulladék ideiglenes taroló beruházásához kapott támogatást. A kiegészítő beruházás folyamatban van. A körzetben jelentős diffúz szennyező a Recski és Egercsehi meddőhányó. A Recski rekultivációs próbálkozások nem hoztak eredményt, a végleges lefedésre további javaslatok szükségesek. Az Egercsehi bánya külszini meddőhányójának rekultivációs munkálatai megkezdődtek. A kommunális és veszélyes hulladékok helytelen kezelése következtében károsodik az élővilág, a felszini és felszín alatti vízkészlet. Az Eger-patak vizsgálati eredményeiből megállapítható, hogy a varos tisztított kommunális- és ipari szennyvizei vízminőségre jelentős hatást gyakorolnak. A vízminőség III. osztályú, szennyezett viz kategóriába sorolható. Az Eger-patak növényi tápanyagokban igen gazdag vizet szállít, vize a Bükk hegység déli lejtőiről lefutó többi patak vizével együtt a Kiskörei tározó ÉNY-i területeinek vízminőségére kedvezőtlen hatást gyakorol. A szennyezettség csökkentése érdekében indokolt a szennyviztisztitó bővítése, és korszerűsítése, a nitrogén és foszforvegyületek eltávolítására is alkalmassá tétele . A Tarna-pataknál ásványi eredetű szervetlen szennyezések jellemzők, a sótartalom mértékadó értéke a tűrhető szint 2-4-szerese miatt, ivóvíz ellátás szempontjából csak III. osztályba sorolható. A felszínalatti vízkészleteknél a nitráttartalom növekszik, ez is oka annak, hogy a közigazgatási területen több településen egészségügyileg veszélyeztetett a vízkészlet. Felszini vizek nitrát-szennyezésének fő forrásai a gyárakból származó és a területről lemosódó műtrágyák, szerves anyagok és a kommunális szennyvizek. El kell érni, hogy a nitrátutánpótlás mindenütt a minimumra csökkenjen, az ivóvízbázisok közelében pedig megszűnjön. Ehhez szükséges a hulladékok biztonságos elhelyezése, a mezőgazdaságban.olyan tápanyag gazdálkodás, amely biztosítja a nitrogénvegyületek mind teljesebb hasznosulását, a csatornázatlan területeken a zárt szennyvíztárolás, vagy műszaki és anyagi feltétel birtokában a csatornázást.