MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. október. 14.

734. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. X. 14. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártalapszervezet létrehozására (ÉMÁSZ Egercsehi Kirendeltségén és a XII. sz. Általános Iskolában). - 2. Jelentés az MSZMP Politikai Bizottsága 1979. szeptember 11-ei - az egészségügyi ellátásról és fejlesztésének feladatairól szóló - határozata végrehajtásának tapasztalatairól. Javaslat a további feladatokra. - 3. Javaslat Eger városban az „Egri Városi Közösségi Televízió” önálló intézményként történő létrehozására, és folyamatos működtetésére. - 4. Különfélék: bűnmegelőzési tanács létrehozásának szükségessége.

Mindezek mellett társadalompolitikai szempontból is rendkivül figyelmeztető az a tendencia, hogy területünk lakónépessége tovább csökkent a vizsgált időszakban. Ebben meghatározó a természetes fogyás szerepe, az élve születettek számának csökkenése, /melléklet 2/a/ A Politikai Bizottság határozatában megjelölt fő célok megvalósításában elsősorban az alapellátás, a járóbeteg szakellátás ós az intézményi hálózat mennyiségi fejlesztésében értünk el jelentősebb eredményeket. A gyógyitó-megelőző alapellátásban megvalósult hálózatfejlesztésekkel enyhültek a területi aránytalanságok, az egy körzetre jutó lakosságszám csökkent /2.326 fő, kedvezőbb az országos átlagnál: 2.4o9 fő/. •avultak a tárgyi felszerelések, a községi orvosi rendelők 60 %-nak van EKG készüléke, de laboratóriumi és elektroterápiás készülékkel is kb. lo % rendelkezik. Az integráció teljessé válása eredményesen segitette a szakmai munka színvonalának emelését, ugyanis szorosabb együttműködést biztosit az alap-, a szak- és fekvőbeteg ellátás között. A szakmailag egységes irányitás és ellátás gyakorlatát a kiépült sávfőorvosi rendszer biztositja. A felnőtt alapellátást biztositó körzeti orvosi rendelők többségét a VI. ötéves terv folyamán felujitották, korszerüsitették. Egerben felépült 4 uj rendelő, igy a lakásokból kialakított "szükség-rendelőket" megszüntették. Az űzemegészségügyi szolgálatnál javult a gyógyitó és megelőző munka aránya, ami részben a főfoglalkozású üzemorvosok számának növekedésével arányos. Az ipari üzemek többsége nagymértékben hozzájárult az orvosi rendelők felszereléséhez, és nagy gondot forditottak az üzemegészségügyi szolgálat dolgozóinak anyagi ós erkölcsi megbecsülésére is.