MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. szeptember. 16.

733. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. IX. 16. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a Parádi Üveggyár gazdálkodásáról, javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés az MSZMP KB 1985. november 12-ei és a megyei párt végrehajtó bizottság 1986. március 25-ei - a gazdaságpolitikai agitációról szóló - határozata végrehajtásáról. - 4. Javaslat pártalapszervezeti hatáskörök engedélyezésére és a városi pártbizottság hatásköri listájának módosítására. - 5. Különfélék.

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Városi Bizottsága Eger Szigorúan bizalmas! Eger, 1987. szeptember 20 Készült: 1+ pld. V/HT-405 MSZMP Eger Városi Végrehajtó Bizottság szeptember 16-i HATÁROZATA a parádi Üveggyár termeléséről, a további feladatokra szóló javaslatokról A parádi Üveggyár a térség - egyik legnagyobb hagyományokkal ren delkezó -, művészi kézművességet igénylő gazdálkodó egysége. Fontos, politikai kérdés, hogy az üveggyár értékmegőrző, biztos kereseti forrás legyen dolgozói számára. Az elmúlt évben és 1987. I. félévében - döntően a piaci viszonyok megváltozása miatt - gondok és nehézségek keletkeztek a gazdálkodásban, ami a külső és belső feszültségek növekedését eredményezte. A PM. Ellenőrzési Főigazgatósága ezév áprilisi vizsgálatainak eredménye meglehetősen pesszimista képet mutat a pénzügyi gazdái kodás oldaláról. A gazdálkodás egészét átfogó augusztus - szeptemberi jelentés - amely több pozitiv irányú tendenciára is rámutat - valamint a PM vizsgálat alapján a VB az alábbiakat állapította meg: A parádi Üveggyár kollektívája és vezetése részéről jelentős erő feszitések voltak és vannak, hogy a nagyrészt objektiv nehézségekkel összefüggésben jelentkező problémák megoldásával a gyár tulkerüljön nehéz gazdasági helyzetén. Mindemellett a problémák egy része a belső hiányosságokra vezethető vissza, hiszen határozottan és gyorsabban kellett volna alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, a szervezetkorszerűsítés és érdekeltségi rendszer fejlesztés lassabb volt, mint ahogy a helyzet indokolta volna. Ezek alapján a VB a következő feladatokat fogalmazta m