MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. május. 27.

729. ő. e. (39. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. V. 27. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Bányai József, Bene Viktor, ifj. Gonda Márton); javaslat az MSZMP Eger Városi Bizottsága politikai munkatársa felmentésére (Simon Sándor); javaslat a kereskedelem ágazati bizottság titkári funkcióból történő felmentésével kapcsolatos állásfoglalásra (Domboróczky József); javaslat az MSZMP - 2. Jelentés Eger külső városrészei ellátottságának helyzetéről, javaslat a fejlesztés feladataira. - 3. Tájékoztató a KISZ Eger Városi Bizottsága irányítási területén működő KISZ-szervezetek gazdasági munkát segítő tevékenységéről. Javaslat a további feladatokra. - 4. Tájékoztató az 1987. évi tagdíjbesorolás tapasztalatairól. - 5. Különfélék.

A foglalkozásokat általában havonként - előfordul, hogy kéthetenként vagy kéthavonként - szervezik. Ebben szerepe van a munkahelyi sajátosságoknak is. Egyes pártszervezeteknél előre meghatározzák a témát, a többsón azonban - helyesen - az élet diktálta időszerű kérdéseket tűzi napirendre. Itt a téma aktualitása határozza meg a gyakoriságot. Kedvező változás, hogy 60 %-ban már az optimális 10-15 fő a résztvevők száma. A párttagok aránya általában 70 %, Foglalkozásukat tekintve a résztvevők 42 %-& fizikai dolgozó. Kevés a nő, ós a fiatalok aránya. A vitakörök működésének személyi feltételei jók. A pártszervezetek ezen feladattal olyan elvtársakat biznok meg, akik felkészültségük, tájékozottságuk, helyismeretük, vitakószsógük alapján képesek a foglalkozások szinvonalas vezetésére. A vitakörvezetők döntő többsége közép- illetve felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezik. Mintegy fele, vezetőbeosztásbon dolgozik, ami kedvezően hat a foglalkozások szervezésére. A pártvezetőségekkel való kapcsolatuk élő, az informácó-csere közöttük rendszeres. Tevékenységüket pártmogbizatáskónt végzik. Ezen kivül még több megbizatásuk is van, ami esetenként a körvezetői munka rovására megy. Képzésük, felkészítésük rendszeres, de kevés a módszertani segítség. Többségük felhasználja a "Politikai vitakör", a "Titkári tájékoztató" és a "Propagandista" kiadványait is. Egyre többen élnek a szemléltető agitáció eszközeivel - térképek, plakátok, hanganyag, videofelvételek - mellyel szinvonalassn, agitatívabbá teszik a foglalkozásokat. Nehezen tudnak megfelelni a gazdaságpolitikai agitáció igényelte újszerű követelményeknek. A társadalmunkban tapasztalható rossz gazdasági közérzet, az intézkedések következetlenségei, az életszínvonal stagnálása megnehezíti a hatékony érvanyag kialakítását. Ebben is nagyobb segítséget várnak munkájukhoz. Az agitátorok megbecsülése még nem minden pártszervezetben megfelelő. Előfordul, hogy az év során non is értékelik munkájukat. A városi pártbizottság 1987-ben kötelezővé tette a párttestületeknek a vitaköri munka értékelését.