MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. szeptember. 11.

717. ő. e. (38. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. IX. 11. - Napirend: - 1. Intézkedési terv a Politikai Bizottság 1986. május 20-ai határozata a párt- és társadalmi rendezvényekkel összefüggő kérdésekre az Eger városi pártbizottság területén. - 2. A XIII. kongresszus határozatai végrehajtása megkezdésének eddigi tapasztalatai. - 3. Különfélék.

Az egységek rövidtávú céljaikkmegvalósulását tekintik elsődlegesnek, amit a szabályozó rendszer jelenleg is "ösztönöz". A személyi jövedelmek utóbbi években tapasztalt növekedése mellett e hosszabbtávú fejlesztési koncepciók sok egységnél háttérbe szorulnak. A termelés és gazdálkodás alakulása: Az ipari termelés ágazatonként differenciált képet mutat. A gépipari egységek többségének termelés növekedése 1985-ben és 1986-ban is dinamikus volt. Ez mindenek előtt a jól értékesithető, termékeknek, a korszerű termékszerkezetnek tudható be. A könnyűipari egységek termelésében jssjjkkerjés tapasztalható, ami elsősorban a piaci kereslet visszaesésére vezethető vissza. A termelés egyes egységekben már az 1984. évi szintéit) sem éri el. Az épitőanyagipari egységek termelése egységenként változó. A cementgyárban a kijavitási program részleges teljesitése teeemtett kedvező feltételeket a nagyobb termelésre. A téglagyár termékei iránt a kereslet visszaesett, ebben közrejátszott a Mátragázbetongyár belépése. Az Üveggyár termékei iránt a kereslet c csökkent. A nehézipari ágazat egységei a terveknek megfelelően növelték termelésüket. Figyelemreméltó az NKFV. termelésnövekedése, amely az égetéses eljárás beruházás eredménye. A foglalkoztatottak száma a eaocialista iparban 1985-ben 20.692 fő, /tiszta területi szintű adat/ ami közel 1 %-kal kevesebb, mint 1984-ben volt. kátsxúm EB a létszám 1986-ban további közel 1 %-kal csökkent. A fizikai foglalkozásuk száma valamivel nagyobb ütemben csökkent. Pozitiv, hogy a gépipari és nehézipari ágazat termelésnövekedése létszámtöbblet nélkül ment végbe, ami a termelékenység javulását is jelenti. A vállalatok, szövetkezetek a gazdálkodásuk középpontjába az 1985. évben bevezetett szabályozóknak megfelelően a hatékonyság emelését és a nagyobb nyereség eléérését állitották. A takarékosabb költséggazdálkodásnak, a munkaidő jobb kihasználásának, az anyag- és energiamegtakaritásnak a jövőre nézve is biztató eredményeit érték el számos egységben.