MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. augusztus. 27.

716. ő. e. (38. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. VIII. 27. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Kiss János, Hegyi János, Kiss Tibor, Kovács András); javaslat az egercsehi községi pártvezetőség titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Kovács Gyula); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Kiss László, MHSZ); javaslat a Révai Nyomda Egri Gyáregység[e] vezetője funkcióját érintő állásfoglalásra (Kopka László); javaslat a Heves Megyei Tanács Kórház Rendelőintézet főigazgató főorvosi funkcióját érintő állásfoglalásra (dr. Gyetvai Gyula); javaslat kormánykitüntetésekre (Csorba László, Vancsó Jenő). - 2. Jelentés az építőanyag-ipari üzemek helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről. - 3. Tájékoztató a pénzügyőrség tevékenységéről. - 4. Különfélék: tájékoztató a Recsk nagyközségben lefolytatott megyei pártvizsgálat megállapításáról, a politikai munka főbb tapasztalatairól és a felelősség kérdéséről.

Bélapátfalván a kijavítási program ezév októberében befejeződik. A program keretében megvalósultak azok a feladatok, amelyek a biztonságos és tervezett termelési szint eléréséhez feltétlenül szükségesek, A már korábban elkészült l-es vonal üzemeltetési ta­pasztalatai kedvezőek, biztonságosabb a termelés, csökkent a hőfelhasználás. Az 1986-ban megvalósított beruházások a szükséges felújítási munkák elvégzése javította a technikai szonvonalat, de a kívá­natosnál jóval alatta maradt. A rendelkezésre álló kapacitás meghaladja az igényeket. Az égetett mész iránti kereslet növekedése lehetővé tette, hogy a mészkemencék teljes kapacitással dolgozzanak. A nép gazdasági terv céljaival összhangban , a folyékony szén­hidrogének felhasználása tovább csökkent. A parádsasvári üveg­gyár és a mátraderecskei téglagyár olajtüzelésről gáztüzelésre tért át, költségmegtakarításuk jelentős. A mész 11 %-al, a klinker-égetés fajlagas hőfelhasználása 14 %-al csökkent. Ége­tett meszet 30 %-al kevesebb villamosenergiával állítják elő, mint a tervidőszak elején. Az anyag és energiaköltségek csökken­tésére való törekvés mindenütt tapasztalható. A gazdálkodás hatékonysága a tett intézkedések ellenére sem kielégítő. 1981-től az üzemek nyeresége fokozatosan csökkent, a legtöbb üzemnél /évenként eltérően és nagyságrendben/ veszteséggel zártak. A veszteséget előidéző okok közül jelentős az épitő­anyagipari termékek iránti igény csökkentése, az ágazatra jellemző magas állandó költség /70 %/ arány, a begyűrűző költ­ségnövekedés, valamint a munka és piacszervezés fogyatékossá­gai. A cementgyár beindulása óta veszteséges, ami a tervidőszak első három évében fokozatosan csökkent. Az 1984-től bekövetkezett növekedés nagyrészt a kijavítási program tetemes fenntartási költségből ered.

Next

/
Thumbnails
Contents