MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. július. 30.

715. ő. e. (38. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. VII. 30. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: javaslat az Egri Rendőrkapitányság vezetőjének felmentésére, illetve vezetői funkcióját érintő állásfoglalásra. - 2. Jelentés a bűnözés alakulásáról és a bűnmegelőzés helyzetéről. Javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az 1985-1986-os pártoktatási év tapasztalatairól, javaslat az 1986-1987. évi feladatokra. - 4. Tájékoztató a két pártbizottsági ülés közötti időszakban végzett munkáról. - 5. Különfélék.

A párttagság jelentős része - az utóbbi évek nem lebecsülendő eredményei alapján - bízik a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásában. Ugyanakkor több helyen megfogalmazták a gyorsabb gazdasági növekedést gátló tényezők ütemesebb felszámolásénak igényét. Kritikusan szóltak arról, hogy a határozatok végrehajtása lehetőségeinkhez és a szükségletekhez képest vontatottan halad. Elsősorban az üzemi párttagság mutatott rá, hogy jelen időszakban már az.intenzív, hatékony végrehajtásra kell az erőket koncentrálni. /FE. MEFAG. CSEPA. HFV/. Megfogalmazták a vállalat belső életével, a termeléssel, gazdálkodással, munkakultúrával kapcsolatos észrevételeket. A versenyképesség kellő javulásához szükséges műszaki fejlesztés gyorsításának, a munkafegyelem, a szervezettség javításának szükségességét emelték ki. Hiányolják az olyan jellegű szabályozást, amely a vezetőket és a dolgozókat egyaránt nagyobb teljesítményre ösztönözné. /MF. HTÉV/• Termelőszövetkezeteink párttagsága egyetért az agrárpolitikai célkitűzésekkel. Tekintettel az elmúlt év gondjaira, előtérbe kerültek a helyileg megoldásra váró feladatok. Az életszínvonal- és szociálpolitikai célkitűzéseket a gazdaság jelenlegi teljesítőképessége mellett a párttagság jelentős része reálisnak ítéli. A vitákban központi kérdésként vetődött fel a munka - ezen belül a főmunkaidő - megbecsülése, valamint a jövedelmek alakulása. Az emberek készek a jobb és eredményesebb munkavégzésre, de elvárják, hogy egyéni boldogulásukat a főmunkaidőben szerzett jövedelemmel alapozzák meg. /HÁÉV. KEVITERV, Csepel Autógyár stb./ Egyetértésre talált, hogy a bérek a teljesítmény, a szociális támogatás a rászorultság, a közteherviselés a jövedelmek szerint alakuljanak. A hozzászólásokból az is kiderült, hogy az egyes ember saját jövedelmét nem munkája társadalmi hasznosságához méri, az értékmérő többnyire az árak és a bór viszonya. Jellemző az is, hogy a többséget alkotó, átlagos teljesítményt nyújtó ember nehezen tűri, ellenérzéssel szemléli a teljesítménnyel megalapozott magasabb jövedelmeket is. Emellett továbbra is vita tárgyát képezi a főmunkaidőn kivül végzett kiegészítő tevékenység.