MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. május. 28.

712. ő. e. (37. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. V. 28. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Patyi Imre); javaslat vállalati igazgatói funkciót érintő állásfoglalásra (Haász Tamásné, Meccs Imre, Hegedűs László); javaslat pártalapszervezetek létrehozására (kisiparos, idegenforgalmi); javaslat pártvizsgálat indítására (Bátor). - 2. Jelentés a KB 1974. március 17-20-ai - a közművelődésről szóló - határozata végrehajtásáról, javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a kooperációs kapcsolatok és a szállítási fegyelem alakulásának tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 4. Tájékoztató a tagdíjbesorolás tapasztalatairól. - 5. Állásfoglalás - az MSZMP Heves Megyei Bizottságának 1986. március 27-ei - a munkaidő jobb kihasználása, a munkafegyelem javítása érdekében hozott állásfoglalása végrehajtására. - 6. Tájékoztató a Bátori Bükkvidéke Mgtsz-ben kialakult gazdasági, pénzügyi és politikai helyzetről, javaslat a további feladatokra. - 7. Különfélék: BUBIV vezetők büntetése termelés-visszaesés miatt.

A közel 15 millió Ft értékű állatvásárlás a termelőszövetkezet életében nagy horderejű és rendkivüli esemény volt. A döntés előkészítésbe kellőképpen nem vonták be a szakmai vezetést, időben nem tájékoztatták a pártvezetőséget, nem kérték ki a véleményüket. A Vezetőség döntéshozatala tulajdonképpen kényszerpályán született meg, és formálisnak tekinthető. Ez a tény is elősegitette , hogy a szövetkezeti demokrácia fórumainak jelentősége csökkent a szövetkezetben. Más esetekben is előfordult, hogy az elnök és a főkönyvelő olyan fontos kérdésekben is döntött, amely a Vezetőség hatáskörébe tartozott volna. A vizsgálat során meghallgatottak őszintén elmondták, hogy 1984-ben és 1985-ben az elnök gyengeségei egyre jobban felszinre kerültek, vezetési módszereiben hibák alakultak ki. Felróják az elnöknek azt, hogy az elnöki beosztáshoz kötött jogosítványokat kellőképpen nem használta, a hatalom jelentős részét átengedte a főkönyvelőnek. A termelőszövetkezet elnöke maga is megerösitette, hogy a főkönyvelő fontos pénzügyi kérdésekben nem kérte ki előzetesen a véleményét, de ő ennek ellenére vakon hitt a főkönyvelő intézkedéseiben. Az elnök tájékoztatta a vizsgálóbizottságot arról, hogy nem tudott a növendékállatok és egyéb eszközök 1984. évi felértékeléséről. A meghallgatottak véleménye szerint a szövetkezet elnöke elszigetelődött, kapcsolata romlott a többi vezetővel, és ugy tűnt, mintha az elnök, a főkönyvelő, és a főkönyvelő élettársa, Móczó András külön utakat járna. Az elnök ebben az időszakban különösen kemény hangnemben kritizálta a növénytermesztés és a gépetés területét, és kevésbé marasztalta el az állattenyésztésben dolgozók munkáját. Általánossá vált a vezetők közötti belső feszültség, amely nem egyszer személyeskedésig fajult, mindennapossá vált a vezetők átirányítása más munkaterületre a főkönyvelő akaratának megfelelően.