MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. május. 28.

712. ő. e. (37. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. V. 28. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Patyi Imre); javaslat vállalati igazgatói funkciót érintő állásfoglalásra (Haász Tamásné, Meccs Imre, Hegedűs László); javaslat pártalapszervezetek létrehozására (kisiparos, idegenforgalmi); javaslat pártvizsgálat indítására (Bátor). - 2. Jelentés a KB 1974. március 17-20-ai - a közművelődésről szóló - határozata végrehajtásáról, javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a kooperációs kapcsolatok és a szállítási fegyelem alakulásának tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 4. Tájékoztató a tagdíjbesorolás tapasztalatairól. - 5. Állásfoglalás - az MSZMP Heves Megyei Bizottságának 1986. március 27-ei - a munkaidő jobb kihasználása, a munkafegyelem javítása érdekében hozott állásfoglalása végrehajtására. - 6. Tájékoztató a Bátori Bükkvidéke Mgtsz-ben kialakult gazdasági, pénzügyi és politikai helyzetről, javaslat a további feladatokra. - 7. Különfélék: BUBIV vezetők büntetése termelés-visszaesés miatt.

1985-ben véleményünk szerint nem kellően megalapozott szarvasmarha állománynövelést hajtottak végre.A mezőszentgyörgyi "Petőfi" Termelőszövetkezettől 480 db szarvasmarhát vásároltak. A vásárláshoz kellő pénzmennyiséggel nem rendelkeztek és a megnövekedett állatállományuk takarmányszükségletét nem tudták kielégiteni. Mindez párosulva az alacsony szinvonalu gondozói és vezetői munkával, komoly hátrányt jelentett a termelőszövetkezetnek. Az elmúlt években szinte elsorvasztották a háztáji gazdálkodást, s helyette holdanként 8 q búzát biztosítanak földmegváltás cimén. Ennek bevezetése több mint másfél millió Ft veszteséget okozott a termelőszövetkezetnek. Kiegészitő tevékenységük sokrétű. Foglalkoznak lakatosipari tevékenységgel, van bedolgozó ágazatuk, varrórészlegük, szállitási tevékenységük, vannak szakcsoportjaik, s van külöldi vállalkozói tevékenységük. A kiegészitő' tevékenységek fejlesztése nem kellően átgondolt, olyan tevékenységeket is inditottak, melyekhez a tárgyi és személyi feltételek nem voltak meg. Ilyen például a hegyaljai lakatosipari üzem. A kiegészitő tevékenységek összességében veszteséget okoztak a termelőszövetkezetnek. A készletgazdálkodás hiányosságai, a pénzgazdálkodás hiányosságai szintén nagymértékben hozzájárultak az eredménytelenség kialakulásához. A termelési értékhez ós az árbevételhez viszonyitva rendkivül magas az adóság állomány és a pénzügyi elkötelezettség. A terület eltartóképessége és a foglalkoztatottak létszáma között nincs meg az összhang. A 400 fős állományi létszám a termeléshez viszonyitva rendkivül magas és ezen belül a nem fizikai állományban dolgozók létszáma /90 fő/ túlzottnak mondható. Megállapítható az is, hogy a termeléshez viszonyitva rendkivül magas a munkabérköltség és az egy főre eső személyes jövedelem is. A vezetői munka hiányosságaihoz nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy az elnökválasztás óta nem alakult ki stabil szakemberállomány.