MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. április. 2.

710. ő. e. (37. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. IV. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága összetételére; javaslat munkásőr-felvételre. - 2. Jelentés a KISZ Eger Városi Bizottsága és a szervezetek a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkájáról. Javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáról, javaslat a VII. ötéves tervidőszak gazdasági, településfejlesztési és várospolitikai feladatokra. - 4. Különfélék: tájékoztatás Pócs István, Recsk tanácselnöke fegyelmi vizsgálatáról.

/A települések 1985.évi népesség adatait a fenti csoportosításban az l.sz. melléklet tartalmazza/. A lakosság száma 1985-ben 132 664 fő. mely az elmúlt öt évben 1,65 %-kal nőtt. Eger városában 644oo fő ól, 35oo fővel /5,4 %/ több, mint l98o-ban. A községek népességszámának csökkenése okozza a közigazgatási terület mérsékeltebb növekményét, /lásd. 2,sz. melléklet/. A megyei tendenciával ellentétben Egerben továbbra is növekedés várható, annak ellenére, hogy a természetes szaporodás csökkenést mutat. A növekedést a bevándorlás okozza, melynek éves átlaga az elmúlt lo évben elérte az ezer főt és nagy többségük munkakénes koru. Az aktiv keresők számának és arányának emelkedése mellett átalakult a foglalkoztatottság ágazati szerkezete, csökkent a fizikai foglalkozásúak aránya, a növekedés a műszaki, igazgatási, egészségügyi és kulturális munkakörökben tapasztalható. A kisiparosok egyre növekvő számban járulnak hozzá a községi lakosság szolgáltatásai színvonalának emelkedéséhez, AZ Egerben dolgozók közel egyharmada más helységekből jár be munkahelyére. Az elkövetkező időszak intenziv fejlődése a nagyobb munkahely koncentrációval rendelkező települések és környezete még nagyobb egymásrautaltságát feltételezi. A községek differenciáltan fejlődtek. A kedvezőbb földrajzi fekvéső, gazdasági adottságú és nagyobb népességszámú települések gazdasági bázisa erősödött, /Pl. Bélapátfalva, Sirok, Pétervására,Verpelót/mig a kedvezőtleneké romlott. Egyes hegyvidéki falvakból jelentős az elvándorlás, jellemző a lakosság elöregedése, az ingázók magas száma. /Pl. Andornnktálya, Bükkszék, Egerszalók, Egerbakta, Noszvaj, Novaj, Ostoros községekből a munkaképes korúak 70-90 °<-e ingázó/. Az 1.000 lakosnál kisebb településeknél a hátrányok növekvő tendenciát mutatnak, kedvezőbb a helyzet a város környéki, üdülési funkcióval rendelkező falvak esetében.